Előrebocsátom, hogy örvendetesnek tartom, hogy tanár úr elismeri a fontos intézkedéseink helyénvalóságát és eredményességét. Ugyanakkor az interjúból hiányzik több tény és olyan megfontolás, ami nélkülözhetetlen a szóban forgó intézkedések helyes megítéléséhez. Bízom benne, hogy ezen kiegészítésekkel más megvilágításba kerül több állítás is.
A tanár úr »kényszer szülte próbálkozásnak« nevezi az MNB intézkedéseit a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Eltekintve a »próbálkozás« szó negatív felhangjától, ez annyiban valóban helyes állítás, hogy a járvány egy teljesen új, kényszerű döntési helyzet elé állította a világ kormányait és jegybankjait, amelyek rendkívüli intézkedések sorát jelentették be válaszul a kihívásra. E tekintetben az MNB sem jelent kivételt, hiszen számos olyan monetáris politikai intézkedést foganatosított, amelyek a járvány szülte kényszerhelyzetre adott reakciónak tekinthetők. Az intézkedések mércéjét azonban nem az jelenti, hogy mi váltotta ki őket, hanem hogy megfelelnek-e az adott helyzetnek.
Szerencsére ezen eszközök alkalmazására, a programok elindítására jelentős mozgásteret biztosítottak az elmúlt évek hazai gazdaságpolitikai eredményei. A GDP úgy tudott éveken át robusztusan növekedni, hogy a sikeres válságkezelő lépések nyomán létrejött külső és belső egyensúly megmaradt. Ennek egyenes következménye, hogy – ellentétben a megelőző válsággal – most makrogazdasági szerkezetében egészséges magyar gazdaság néz szembe a krízishelyzettel.”