„Állítólag Afrikában is berobbanóban van a koronavírus-járvány. Figyeli az ottani fejleményeket?
Igen. Burundiban például az ország elnöke kihirdette népének, hogy azért nincs (még) azonosított Covid-19 fertőzés, mert a Jóisten vigyáz az ország lakosaira. Persze azért mindenféle megelőző rendszabályokat is bevezettek, többek között kijárási korlátozást, tilalmat, karantént rendeltek el, és megbüntették azokat is, akik az utcán, vagy közterületen aludtak, ahol egyébként is szoktak, lévén hajléktalanok. A sanyarú igazság – a Gondviselő hatékonyságán kívül – az lehetett, hogy nem voltak tesztek a vírus kimutatására. Azóta már azonban azonosítottak három fertőzöttet. Ahogyan a sajtóban és más híradásokban sokszor felhívták a figyelmet arra, a Covid-19 az afrikai országok bedőlését fogja előidézni, de erről furcsa módon elsősorban nem a vírus tehet. Sokkal inkább bizonyos országok dilettáns vezetése, akik a néhány 10 azonosított Covid-fertőzést követően a boltok becsukását és kijárási tilalmat rendeltek el, népüket még nagyobb nyomorba és kilátástalanságba taszítva.
Miért nincs értelme ezeknek az intézkedéseknek egy átlagos afrikai országban?
Olyan országokban tesznek így, ahol a »hagyományos« trópusi betegségek, mint a malária, a tífusz, kolera stb. ezresével, tízezresével szedik áldozataikat, és az ismertebb vírusbetegségek – mint a vérzéses lázak, a sárgaláz – folyamatosan jelen vannak, ahogy a kanyaró is, ami az oltatlan, éhező gyermekek körében 60%-os halálozási aránnyal jár, hogy az AIDS-et és a tuberkulózist ne említsem. Ha nem hallanak róla a hírekben, tulajdonképpen észre sem vették volna a Covid-19 jelenlétét. A tv-ben sokan láthatták, hogy egy afrikai államelnök saját, több 10 méter hosszú irodájában bemutatta, hogyan lehet otthon edzeni, miközben a harmincvalahány fertőzött azonosítását követően kijárási tilalmat rendelt el. Nem hiszem, hogy az ország lakossága a saját kunyhójában ezt az edzést utánozni fogja.”