„Az érettségi az érettségi. Erre készül minden iskolás 12 éven keresztül, ez a kifutása a közoktatásnak. Az utolsó pillanatban elvágni ezt a célszalagot, ahelyett, hogy hagynánk, hogy a versenyzők szakítsák át, nagy hiba lenne.
Rossz az üzenete egy évfolyamnyi fiatal felnőtt számára, akiknek szerencsére nem háborún, óvóhelyen, munkaszolgálatban, gettóban, börtönben, kitelepítésben, kommunizmusban kellett megtanulniuk azt, hogy vannak dolgok, amiket ki kell bírni, mert a kibírásuk erősebbé tesz minket, meg mert a rosszat leginkább a kibírásával, a túlélésével lehet legyőzni.
Miért nevelnénk megfutamodásra a 18 éveseinket? Miért nevelnénk őket a könnyebbik út választására, a nehézségek kikerülésére, a kivételezésre, az úgynevezett »kreatív megoldásokra«?
Milyen jól fog jönni nekik ez a tapasztalat, amikor megszületik a saját gyerekük, és nem lehet visszacserélni egy nem-hasfájósra, hanem végig kell vele csinálni a sírós éjszakákat. Amikor majd a választott hivatásuktól egy hülye főnök sem téríti el őket. Amikor erőfeszítéseket tudnak majd tenni barátságok vagy párkapcsolatok megjavításáért, újraépítéséért, ahelyett, hogy lemondanának róla, eldobnák és újat keresnének. Amikor majd karanténba kényszerítik őket három hónapra, és még csak igazi járvány se lesz, csak lehetne.
Használjátok ki a maradék napokat, heteket, tanuljatok sokat, és tegyetek sikeres érettségit ebben a furcsa 2020-as évben! Sokat fogtok majd mesélni erről a gyerekeiteknek és az unokáitoknak. Minden rendben lesz!”