Lehet-e más a gazdaságpolitika?

„A politikáról már kiderült, hogy nem lehet más, kérdés azonban, hogy ugyanez igaz-e a gazdaságpolitikára is. Itt most nem a magyar vagy más országok ebben a pillanatban folytatott gazdaságpolitikájára gondolok, hanem arra, hogy az a gazdasági modell, amely szerint alakítjuk a nyugati világ gazdaságpolitikáját, módosulhat-e, mi az, ami meghatározza, és a meghatározó tényezőkön lehet-e változtatni?

Meg szoktunk különböztetni szocialista tervgazdaságot és tőkés piacgazdaságot, ez azonban ideológiai megközelítés, sokkal közelebb kerülünk a valósághoz, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy egy gazdaságban mennyire meghatározók, milyen széles körre terjednek ki az állami döntések, és melyek azok, amelyeket a piaci szereplők a saját maguk érdekei szerint hoznak meg.

A gyakorlatban ennek széles skálájával találkozunk, kezdve a merev tervgazdálkodástól – amelyre nálunk is volt példa – egészen a nagymértékben szabad piac­gazdaságig, ahol az állami beavatkozás alacsony mértékű, amire példaként leginkább az angolszász országokat szokták felhozni. Rögtön rá kell mutatni, hogy a gazdaságpolitikát és ezen belül az állam szerepét számos tényező, közöttük az adott ország fejlődési foka, természeti adottságai, külpolitikai helyzete, vezető elitjének ambíciói, a társadalom értékrendje, más országok demonstrációs hatása és úgy általában a térség vezető gazdaságpolitikai ideológiája befolyásolja. A távol-keleti országok (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan stb.) második világháború utáni felzárkózására tipikusan jellemző volt az állam erőteljes vezető szerepe, a belső politikai stabilitás (például a vezetés és a gazdaságpolitikai célok évtizedeken keresztül nem változtak), a jó kapcsolatok a technológia élvonalában lévő országokkal (konkrétan az Egyesült Államokkal), és nem utolsósorban a társadalom fegyelmezettsége és munkaközpontúsága.”