A kínai titok

„A kormány – alighanem demokratikus elkötelezettsége bizonyítékaként – a rendeleti kormányzás első napján törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról. Pedig akár rendeletben is kihirdethette volna az előző nap kapott parlamenti felhatalmazás alapján. A törvényjavaslat a 2016. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett magyar-kínai államközi egyezménnyel összefüggő beszerzésekre terjed ki.

A birodalmi központok közti egyensúlyozást szolgáló beruházást a törvényjavaslat kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti. S itt álljunk meg egy pillanatra! A kiemelt beruházási törvény, a 2006. évi LIII. tv. eredetileg a mindenkori kormány diszkrecionális döntésére bízta, hogy egy projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítsen (l. még sukorói kaszinó-biznisz). A kormány most kegyesen a parlamentnek adja vissza ezt a jogot: még hogy sérülne a parlamentarizmus Magyarországon! Ezt a törvényt anno, a 2006-os választási kampány idején, az MSZP–Fidesz-nagykoalíció fogadta el. A szabályozás lényege, hogy a hatalom számára kedves, ám éppen az életvilágot súlyosan terhelő beruházások esetén minimálisra csökkentse az állampolgári okvetetlenkedést, az átláthatóságot és egyáltalán a közösségi kontrollt. A Gyurcsány-kormány ezzel a »könnyítéssel« alapvetően a multik térnyerését szolgálta.”