Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Az elhunytak konkrét alapbetegségének nagy nyilvánosságra hozása miatt ombudsmanhoz fordulok.
„A kormány hosszú hallgatást követően közölte, hogy mostantól újra közzéteszi a koronavírus áldozatainak nemét, életkorát és szokatlan módon a konkrét alapbetegségét is. Miközben továbbra is kiállok azért, hogy a diagnosztizált esetek nemét, életkorát és a járást, ahol fertőzöttként nyilvántartásba vették őket, hozzák nyilvánosságra statisztikai formában, az elhunytak konkrét alapbetegségének nagy nyilvánosságra hozása miatt ombudsmanhoz fordulok.
Sajátosan értelmezi ugyanis a kormány a személyiségi jogokat. A betegekről gyakorlatilag nem közölnek semmilyen adatot, az elhunytakról viszont a legérzékenyebb adatokat is. Mennyire hihető, hogy az emberek személyiségi jogaiért aggódnak és hogy az adatok alapján lekövethető lesz egy beteg, ha az elhunytak esetében ezt teljesen figyelmen kívül hagyják és kegyeletsértő módon ország-világ elé tárják a legszemélyesebb adataikat? Nyilván nem erről van szó, a kormány semmit nem a személyiségi jogok védelmében vagy az átláthatóság jegyében tesz vagy nem tesz. Ez csak a szöveg, a valódi okokat nem ismerjük.
A másik, hogy átláthatóságra valóban szükség volna az emberek tájékoztatása és a nagyobb tudatosság érdekében. Szlovákiában, sok más országhoz hasonlóan közzéteszik az újonnan diagnosztizált esetek nemét, életkorát és a járást, ahol fertőzöttként nyilvántartásba vették őket. A magyar kormány ehhez képest a betegekről annyit közöl, hogy milyen nemzetiségűek. Most végre területi adatokat is közzé fognak tenni — legalábbis ez az ígéret —, mert talán rájöttek időközben, hogy a területi adatok semmilyen szinten nem sértik a betegek személyiségi jogait. Ugyanez viszont nem mondható el az elhunytak alapbetegségeiről. Eleve megkérdőjelezhető, hogy miért kell közzétenni azt, hogy kinek volt vagy nem volt alapbetegsége, nemhogy azt, hogy milyen konkrét betegségben szenvedett. Erre semmi szükség. A krónikus betegek önmagukban nem halálra ítéltek, sokan sok-sok évtizedig élhetnének még, haláluk egyértelmű oka a vírus.
A harmadik dolog, hogy az adatok nyilvánossága és a tesztelések száma között alapvető összefüggés van. Köztudott, hogy a kormány keveset tesztel: ha nyilvánosságra hozná a fertőzöttekről szóló részletesebb területi adatokat, azt hihetnénk, hogy ahol nincs adat fertőzöttekről, ott nincs is fertőzött. Pedig tudjuk, mert minden nap elmondja a tisztifőorvos, hogy sokkal több lehet a fertőzött, mint ahányról tudunk. Csakhogy erre nem az a jó válasz, hogy eltitkoljuk az adatokat és továbbra is keveset tesztelünk, hanem hogy jóval többet tesztelünk tünetmentes kontaktokat és nagyobb nyilvánosságot biztosítunk az adatoknak.
Pontosan ezt várjuk a kormánytól!”