Rémhírkormány

„Éveken keresztül a rémhírterjesztés, a félelemérzet indokolatlan mértékűvé növelése szerepelt elsőszámú preferenciaként a kormányzóerő koncepciójában. Világméretű, keresztény- és jobboldalellenes betelepítések összeesküvés-elméletét erősítette minden megszólalásával. Erre építette politikai stratégiáját. A rémhír a rendszer építőelemévé vált.

Rémhírkormány. Kék alapon, tévéreklámokban, egyperces hírekben, bírósági ítélet alapján is hírhamisítónak nevezhető vezető alatt ijesztgetett apró részleteket szándékosan felnagyítva, másokat elhallgatva a rémisztgetés érdekei szerint.

Ennek eredményeit elkergetett üdülőkben, megtámadott egyetemi hallgatókban, kendős emberekre hívott rendőrökben lehet számszakilag is mérni. Meg szavazatokban. De ha a lelkek elsötétedésének lennének mérőszámai, azok mutatták volna meg igazán a hatást.

Hogy csak az előző pár hónapból emeljünk ki gondolatokat:

A klímaváltozás témáját is a nemzetközi baloldal kitervelt csapdájának tartották, amellyel a migrációról kívánják a figyelmet elterelni. Rémhír.

Pár hete pedig még maga a miniszterelnök beszélt arról, hogy a koronavírus is nagy gond, de a migráció az igazi probléma. Rémhír.

Most mégis mindenre (is) kiterjedő végnélküli felhatalmazást akar a koronavírus okán.

A rémhírterjesztés büntetési lehetőségeinek bővítése a mostani csomag egyik legfontosabb része. A lényeg ugyanis megint és mindig a kommunikációs tér uralása. A kép, ami kialakul a választókban a válságos hónapokban történendőkről, hosszú időre határozza majd meg irányultságukat. Márpedig Orbán szemében kellemetlen fejlemények történtek a sajtóerőviszonyokat illetően.

A vészhelyzetben a megmaradt független sajtó pillanatok alatt vált fontossá a Fidesz-hívek jelentős része számára is. Néhány klikkelés után világossá válhatott számukra, hogy ezúttal az életkilátások szempontjából is releváns információk jelentős része csak ott olvasható. A történetek a hazaküldött gyanús esetekről, a pozitív tesztet produkálókkal érintkezők lehetséges betegségének negligálása, a valós maszk- és védőruhahelyzet, a más országokban meghozott jelentős szociális intézkedések az ő életükről is szólnak, és a kormány propagandistáinak szűkös felületein ezeknek nem jut hely a központi üzenetek és ellenzékgyalázás mellett.”