„Az elmúlt napokban az ellenzék és a járvány, nem éppen szeplőtelen nászából új fogalom született: a ragálypolitika. Az ellenzéki ragálypolitikát talán úgy tudnánk képszerűen leírni, hogy az elöl hazugság, hátul rosszindulat, középen pedig a kiméra. Együtt kell élni vele, mint Tóth Bercinek a TEJhatalommal. (Bár Berci politikai aktivitását és újításait elnézve számára inkább az aludtejhatalom lenne a megfelelő.) Hogy miképpen is működik a ragálypolitika, azt bemutatnánk alább.
Még az általános ragálypolitikai agyviharból is jócskán kiemelkedő alkotást tett le, a messze világító HVG pixeleire, »Karantén mindörökké« címmel, a nagy kedvencem, Gombperec, a hidegló. A mű tökéletesen alkalmat nyújt a ragálypolitika működésének, tartalmának és mondanivalójának illusztrálására.
Zárójel. Emberünk Ónody Tamás álnéven látta meg a napvilágot. E néven aztán a belvárosi SZDSZ vezetője lett és fényes politikai karriert futott be. Először Kóka János famulusa és pannon pumájának idomárjaként, később pedig a rossz emlékezetű Horváth (Wertheim) Ágnes egészségügyér kórházi páncélszekrényeinek őreként tette a dolgát és elismerésreméltó szorgalommal ártott, ahol tudott. Ágival annyira összemelegedtek, hogy közös céget is gründoltak Health-Capital Zrt néven. Roppant sikeres céggel állunk szemben, hiszen az utolsó beszámoló szerint, mind a bevétel, mind pedig a kiadás elérte a nullát, megvalósítva ezzel a költségek és kiadások oly kívánatos egyensúlyát. E sikeres üzleti karrier mellett aztán – valamely csak általa ismert oknál fogva – felvette a Gombperec nevet és hidegló, akarom mondani: »újságíró« lett a HVG-nél. Kell még mondanom valamit, Ildikó? Zárójel bezárva.”