Ezekben a hónapokban az derül ki, hogy minimális megtakarítások híján mennyit bír ki fizetés nélkül a valódi lakosság.
„A magyar családapák jelentős része hiába nézett a magyar családanyákra (és fordítva) vádlón a »minden magyar háztartásnak hatmilliós megtakarítása van« és a »403 ezer forint a magyar átlagfizetés« című hírek hallatán, mert gyermekáldás-apasztó veszekedés után sem találták a hiányzó gurigákat (haladó áthallás). Mert azok a családok súlyos többségénél sehol sincsenek.
Igen, sokáig volt kétszámjegyű bérnövekedés az elmúlt években (egyre inkább faragta ezt a kivételes infláció), és igen, ennek köszönhetően veszélyes méreteket öltött a felbátorodott magyarok hitelfelvételi hajlandósága, ebből azonban semennyire nem következik, hogy látványosan megtollasodott volna a többség. Látványosan – úgy is, mint szégyentelenül – egy kormányközeli kisebbség tollasodott meg. Nyilván miattuk nem maradt megtakarítása idénre a kormány fejének sem, ritka szerencse, hogy nem a munkapiacon dolgozik.
Miért dugdossa a hatalom a magyar átlagbérek meridiánját, vagyis azt az adatot, ami megmutatná, mennyivel van lejjebb a lakosság felének a jövedelme az átlaghoz képest? Módszertani tévedésből? Dehogy. Debilnek pillanatig sem gondolhatni ezt a hatalmat. Ahogy az is csak nagy képzelőerővel föltételezhető, hogy éleslátására a KSH-kimutatások és MTI-MTVA-propaganda homálya borult. A hiteles adatok azt bizonyítanák, hogy a nemzeti középosztály építése belesüppedt a nyavalyás klientúraépítés mocsarába, és csak remény maradt a középosztály combosodása. De miért is ne maradt volna, ha a kormány egyre odázza az olyan gyanúsan gondolkodó, kockás inges rétegek felemelését, mint a pedagógusok, vagy az olyan esküből és szerelemből dolgozókét, mint az egészségügyiek? Például.
Ezekben a hónapokban az derül ki, hogy minimális megtakarítások híján – akár a család megszeppent nyugdíjasaitól rekvirált forrásokat is felélve – mennyit bír ki fizetés nélkül a lakosság. Nem az átlag, hanem a valóságos. Addig is érdemes volna Varga Mihály B-tervét is bekészíteni a munkaadók több ezer milliárdos megsegítéséről. Mert jobb későn, de a legjobb nem.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Eltérőek a vélemények, de abban mindenki egyetért, hogy Varga Mihály jelölése nem okozott meglepetést.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a jelölésről szóló javaslatot a parlament elé terjesztette.
Máris ígéretet tett a pénzügyminiszter.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
