Jön még magyar megújulás a választás után?

„A Híd kiesésével eltűnt az utolsó olyan párt is a törvényhozásból, amelyik hangsúlyosan a magyar szavazók megszólítására és a déli régiókra alapozta a stratégiáját, Dél-Szlovákia érdekképviselete még soha nem volt ennyire gyenge. Mire számíthatunk ezek után?

A választást követően több villámértékelés is megjelent az eredményekről, de átfogó írás nem született arról, hogy az eredmények ismeretében milyen akadályok állnak az egységes érdekképviselet megteremtésének útjában. Erre teszek kísérletet, hiszen több fejlemény alapvetően befolyásolja a további történéseket: nincs ugyanis olyan párt és politikus, aki domináns pozícióban lenne az egységteremtéshez, nem tudni, milyen pozíciókat kaphat az MKP Szlovákiában, és a Híd sorsa is alapvető hatással lesz az egyezkedés folyamatára.

Első körben röviden foglaljuk össze, milyen reakciókat váltottak ki a választási eredmények. Egyértelmű csalódásként értelmezhette a fejleményeket a Híd és a Magyar Közösségi Összefogás is, jelenleg egyik pártnak sincs stabil vezetése (az Összefogás elnöksége lemondott és újjáalakult ennyi idő alatt, a Magyar Fórumban nem történt változás). Már a választás éjszakáján és az azt követő napokban többen megfogalmazták a magyar képviselet azonnali egységesítésének fontosságát, de ez inkább csak a csalódottság mellékterméke. Akkor se tűnt valószínűnek, hogy az érintettek rögtön elkezdenek egymásról tárgyalni és meg is egyeznek, mikor fél év nem volt ehhez elég, ráadásul most már tárgyalnia sincs kinek. Meg kell várni az egyes pártok tisztújításait és a választási sokkból való kijózanodást. Gyakran elhangzó követelés, hogy az „elhasználódott politikusok” most már lépjenek hátra és adják át a teret másoknak. Elkezdődött egy számháború az MKÖ-n belül annak kapcsán, hogy ki mennyiben (nem) járult hozzá a karikák megszerzéséhez és a választók mozgósításához, továbbá megjelent az az utólagos vágyvezérelt gondolkodás, mely szerint az MKP képviselőinek Igor Matovič listáján lett volna a helye. Végül, de nem utolsósorban többen magyarázni kezdték a karikákhoz kapcsolódó támogatottságot és nem is véletlenül. Ez ugyanis a jövőbeni fejlemények egyik kulcsfontosságú tényezője.

Vezér nélkül
Kevés szó esik róla, de felvidéki magyar szempontból a választás egyik legfontosabb következménye, hogy Bugár Béla végképp elveszítette a társadalmi-politikai erőpozícióját. Már az elnökválasztás is jelezte, hogy a Híd elnökének személyes népszerűsége erősen leépülőben van, de akkor a mélyen várakozáson aluli eredményt ki lehetett magyarázni a gyenge választási részvétellel. Bugár a preferenciaszavazatok alapján már csak a harmadik legnépszerűbb magyar politikus (29 ezer karika, Bárdos Gyula 39 ezer és Menyhárt József 29,7 ezer), ráadásul párton belül alig négyezer karikával maradt el tőle Érsek Árpád. Azaz márciustól már hivatalosan sem Bugár Béla a kisebbségi politika viszonyítási pontja, utódja viszont ebben a szerepben nincs. Bárdos és Menyhárt támogatottsága tisztességes, de nem átütő erejű, miközben további hat MKÖ-jelölt következik 15 és 10 ezer karika között.

A kiegyenlített támogatottság is jelzi, hogy sok kis erőközpont jött létre, melyekben egymással nagyjából hasonló támogatottságú politikusok (és holdudvarok) vetélkednek, miközben egyiküknek sincs erőfölénye a másikkal szemben. A karikák értelmezése kulcsfontosságot kap – most kevés vagy sok Nagy József és Simon Zsolt 13 ezer szavazata? Hoztak vagy vittek támogatókat? Ki mutatott fel mérhető támogatottságot? És ami a legfontosabb, ebből következőleg kinek van legitimitása és társadalmi elfogadottsága vezető szerepben végbevinni egy részleges vagy teljes pártegyesítést? A karikák alapján gyakorlatilag senki sem kapott meghatalmazást az egyesítő szerepre (hacsak Bárdos Gyula nem ambicionálja magát erre a proaktivitást követelő feladatkörre). Az erőfölény hiányának pedig következményei vannak: ha senki sem erősebb a másiknál, az ugyan megakadályozza, hogy az egyik csoport megpróbálja bedarálni a másikat, de az egymást gyakran nagyon látványosan utáló szereplők egyben egymásra, esetleg külső szereplőkre vannak utalva, ha sikeresek szeretnének lenni.”