Horthy, Toroczkai és a magyar antiszemita nacionalizmus

„2020. március 1-jén Budapesten komoly ünnepséggel emlékeztek meg Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulójáról, volt fehér lovas felvonulás, s mások mellett Toroczkai László, a Mi Hazánk párt vezetője mondott ünnepi beszédet. Ez akár 1920-ban is elhangozhatott volna, s felmerülhet a kérdés, hogy az előadó készült fel ilyen példásan a múltból, vagy pedig arról van szó, hogy ő, a követői és a többi jelenlévő szervezet képviselői egyfajta ijesztő jelenkori reinkarnációját képezik a Horthy-kor nacionalista és antiszemita szellemiségének?

A kérdés költői, hiszen mindkét mondatrész igaz lehet egyszerre. S valóban, Toroczkai nem is rejti véka alá: »ma nem csak egy emberre emlékezünk, ma egy egész korszakra emlékezünk«, mi »az egész Horthy-korszak örökösei vagyunk«! Hogy szóhasználata mennyire idézte 1920-at, azt talán legjobban az a mondata példázza, amely szerint »Károlyiékkal előmásztak a csatornákból a patkányok«, hiszen éppen az ellenforradalmi rendszer ünnepelt politikusa, Prohászka Ottokár püspök nevezte az 1918-as őszi eseményeket és a Tanácsköztársaságot »patkányforradalomnak«.

Horthy személye alkalmas arra, hogy egy táborba hozza a nacionalista jobb- és szélsőjobboldali csoportokat. A tiszti különítményei élén pogromot rendező, fehér lovon Budapestre vonuló, a zsidótörvényeket szó nélkül aláíró, de magát egyébként is antiszemitának valló kormányzó személye ideális példakép a szélsőjobboldal számára. A mérsékeltebb nacionalisták ugyanezt gondolják erről, de a szalonképesség érdekében azt hangsúlyozzák, hogy 1920-ban már szakított a fajvédőkkel, megvetette a nyilasokat, leállíttatta a deportálásokat, s mindkét csoport egybehangzóan mondja, hogy felvirágoztatta a trianoni Magyarországot (nyilván valahogy úgy, ahogy ma Áder János).”