Magyarországon kizárólag a magyarok által megválasztott kormány hoz döntéseket. Interjú.
„Hogyan értékeli Magyarország szomszédságpolitikáját?
Van néhány alapelvünk, amelyekhez ragaszkodunk. Egyrészt mi úgy tekintünk a külhoni magyarokra és a Magyarországon élő nemzeti közösségekre, mint akik két országot összekötnek, és nem elválasztanak. Másrészt mindig megkérdezzük a külhoniakat, hogy mi a jó nekik, nem mi akarjuk Budapestről megmondani. Harmadrészt ha valamely szomszédos országgal vannak vitás kérdéseink, akkor próbálunk kisebb-nagyobb közös sikerekkel, bizalomerősítő lépésekkel előrehaladni. Közösen szeretnénk a szomszédainkkal erős Közép-Európát építeni, erre most az egész kontinensnek elképesztően nagy szüksége van. Eredményeink azt igazolják, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár. A külhoni magyaroknak pedig értelemszerűen sokkal jobb, ha jó viszony van Magyarország és a szomszédos államok között, mint ha rossz.
Orbán Viktor évértékelő beszédében a keleti nyitást azzal igazolta, hogy a Magyarországra érkező beruházások hatvan százaléka Keletről származik.
Míg 2007-ben világszinten a beruházások 17 százaléka valósult meg keleti tőkéből, addig 2019-ben már 60. Tavaly a magyarországi beruházások szintén 60 százaléka érkezett Keletről, sőt a megvalósult munkahelyek 40 százaléka is keleti beruházásokhoz köthető. A beruházások javítják az exporteredményünket is, mert az itt tevékenykedő cégek jellemzően exportra termelnek. Egyike vagyunk a világ 35 olyan országának, amely egy évben százmilliárd eurónál nagyobb exportra képes. A képlet nem bonyolult: minél több beruházás érkezik, minél nagyobb az exportunk, annál több a munkahely, annál több pénz van a vállalkozásoknál béremelésre, fejlesztésre.
Mit tud tenni a külügyminisztérium a nemzetközi sajtóban megjelenő, Magyarországgal kapcsolatos álhírekkel kapcsolatban?
Különösen a migrációs válság kezdete óta nőtt meg azon cikkek és politikusi nyilatkozatok száma, amelyek valótlanságot állítanak Magyarországról. Mindenki számára világossá tettük, hogy mi egy ezeréves államiságú ország vagyunk, és Magyarország nem lesz az a bokszzsák, amit mindenki kedvére püfölhet. Felvettük a harcot, és minden hamis vádnál, hazugságnál elmondtuk a tényeket. Az európai balliberális médiatúlsúly hatalmas nyomást helyez a politikusokra, és ez, úgy tűnik, időnként hatással van a döntéseikre is. Ezzel szemben Magyarországon kizárólag a magyarok által megválasztott kormány hoz döntéseket, bennünket nem befolyásol a liberális újságírók véleménye. Sőt, ha támadnak minket, akkor általában tudhatjuk, hogy valamit jól csináltunk.
Járványügyi válsághelyzetben a legrosszabb kommunikáció a riogatás és az emberek egymás ellen hergelése ‒ amiben kormányunk élen jár – írta Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a közösségi oldalán.
Sajnos láttam a Momentum egyik sajtótájékoztatóját, döbbenetes felkészületlenségről árulkodott. Bár az ellenzék azt mondja, a koronavírust nem kívánja politikai célokra felhasználni, valójában – szándékosan – pontosan ezt teszi. A Momentum mellett az a Jobbik akarja megmondani, hogyan kellene a koronavírus ellen védekezni, amely még a saját elnökségét is alig tudta megválasztani. És persze a Gyurcsány-párt is diktálni akar annak ellenére, hogy a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében Gyurcsány Ferencnél nagyobb pusztítást még senki nem végzett, legyen szó gazdaságról vagy társadalmi, morális, nemzetpolitikai kérdésekről. Sajnos látható, hogy akár migrációról, a külhoni magyarok ügyéről, akár a koronavírusról van szó, az ellenzék ugyanolyan felelőtlen, kártékony politikát folytat. Én csak annyit szeretnék, hogy a nemzeti sorskérdésekkel kapcsolatban ha már nem támogatják a kormányt, legalább ne akadályozzák.”