Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Amit a kormány az utóbbi öt-hat évben gazdasági ügyekben tett, az igen profi munka volt. Interjú.
„A minap volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitója. Ott Orbán Viktor a sikerek között említette, hogy hazaküldhettük a Nemzetközi Valutaalapot, majd utánuk küldtük a pénzüket is. Ezt ön is sikernek tartja? Azért kérdezem, mert 2012-ben a GKI azt mondta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország. Tévedett?
Ez sokkal bonyolultabb kérdés, de nem értek egyet a miniszterelnökkel. Az akkori magyar kormány – ami nem azonos a mostanival – úgy gondolkodott, hogy az IMF nem segíti Magyarország kilábalását. A kabinet ezért a magánnyugdíjpénztári vagyon elvételével – és akkor most nagyon finoman fogalmaztam – oldotta meg a problémákat. Ezt egyébként ebből a szempontból jól megcsinálta, más kérdés, hogy ezt én mélységesen elleneztem. Akkor is azt mondtam, hogy egy európai országban ilyet nem lehet megcsinálni.
A strasbourgi Emberi Jogok Bírósága ezzel szemben egy panaszos ügyének kapcsán kimondta, hogy nem sértett magántulajdont a kormány. Az Európai Bizottság akkori nyugdíjügyi szakértője pedig fenntarthatatlannak nevezte a magyar modellt.
Voltak hibák, kétségtelenül, azt ki kellett volna javítani.
Azt is többször megfogalmazta a GKI, hogy Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag pedig elszigetelődőben van az Európai Uniótól. Ezt az állítást fenntartja?
Nem. Magyarországnak most olyan pénzügyminisztere van, aki a nemzetközi környezetet is nagyon komolyan veszi. Amikor elszigetelődésről beszéltünk, más irányította azt a tárcát. Amit a kormány az utóbbi öt-hat évben gazdasági ügyekben tett, az igen profi munka volt, kicsi hibákkal, ami viszont a legtermészetesebb dolog a világon.
Mire elég mindez egy világjárvány idején? Azt a GKI is elismerte, hogy a magyar gazdaság stabilabb pénzügyi helyzetben van, mint a 2008. évi világgazdasági válság előtt.
A mostani egy másik helyzet, egyszerre van keresleti és kínálati válság. Az ázsiai térségből például nem érkeznek termékek, emiatt bajba kerülnek az itteni gyárak. Az emberek pedig nem utaznak, nem vesznek nagyobb értékű árukat, azaz nem költenek. Ebbe a pici cégek beledöglenek. Szükség lesz a célzott segítségre az államtól és az uniótól.
Növekedés szempontjából hogyan jöhet ki ebből a krízisből Magyarország?
Nem tudunk három százalék fölötti gazdasági növekedést produkálni, de recessziós veszély sincs még a gazdaságban. Talán 2-2,5 százalékos bővüléssel megúszhatjuk a válságot.”