„Jelenleg emberek ezrei vesztették el a munkahelyüket, vállalkozások ezrei zártak be, a tartalékolni vágyók pedig túlkeresletet gerjesztettek az élelmiszerekre és a vírus elleni védekező eszközökre.
Ezért nyilvánvaló: önmagában az, hogy több pénzt öntünk a gazdaságra, nem tudja helyettesíteni a kieső termelékenységet, sokkal inkább a fizetőeszköz még gyorsabb inflálódását eredményezné.
Ha pedig alanyi jogon járna egy mikuláscsomag mindenkinek, az magában hordozná a kockázatát annak, hogy bizony negatívan hat az online térben zajló munkavégzési hajlandóságra is. A legfontosabb ezért most az lenne, hogy elkerüljük a kereslet még nagyobb visszaesését, úgy, hogy közben a kínálati oldalt nem tesszük ki a termelékenységre vagy az inflációra gyakorolt pénzügyi sokknak.
Ehhez az államszervezeteknek pont azt kéne felismernie, hogy mik azok a faktorok, amelyek alapból is korlátozzák a piaci folyamatokat és rontják a versenyképességet. Csak ezek kikapcsolásával lassítható a kínálati oldal befagyása.
Ilyen lenne például számos országban a forgalmi adók csökkentése az élelmiszereken és egyéb szükséges termékeken, vagy ahol ez a fajta adó nem kifejezetten magas – mint például Kínában és az észak-európai államok többségében –, vagy akár nincs is – mint például az USA-ban –, ott érdemes lenne az egészségügyi és élelmiszeripari munkákat terhelő adók csökkentésével próbálkozni.”