Tíz gondolat a megújított NAT történelem és állampolgári ismeretek műveltségi területéről

„Egyesületünk a Nemzeti Alaptanterv megújításának folyamatát kezdettől fogva figyelemmel követi és természetesen kiemelten fogunk foglalkozni a frissen megjelent, megújított Nemzeti Alaptantervvel a továbbiakban is. Elöljáróban üdvözöljük, hogy egyesületünk számos korábbi, e téren megfogalmazott gondolata visszaköszön a most megjelent anyagban, illetve, hogy a 2018-ban publikált, a szakma zöme által pozitívan fogadott javaslat lényegi, strukturális elemei megőrződtek, csak kisebb, tematikai változtatások történtek. Részletes állásfoglalásunk elkészültéig az általunk leglényegesebbnek ítélt jellemzőket foglaljuk össze.

Tíz gondolat a megújított NAT történelem és állampolgári ismeretek műveltségi területéről

1. Óraszám

Nagy megkönnyebbüléssel üdvözöljük, hogy a történelem tantárgy tanításának órakerete nem csökkent. Ez még örvendetesebb, ha a többi tantárggyal hasonlítjuk össze, hiszen akár a természettudományok, akár a magyar vagy a matematika tantárgyakra szánt órakeret is csökkent. Ennek értelmében tehát kijelenthető, hogy arányaiban a történelem tantárgy súlya növekedett.

2. Állampolgári ismeretek

A 2012-es tantervvel szemben rendszeresen visszatérő kritika volt, hogy nagyon túlzsúfolttá vált. Ennek egyik oka az is volt, hogy a 8. és 12. évfolyamon megjelentek jelentős tananyagtartalommal a gazdasági-társadalmi ismeretek. A megújított NAT-ban kezelve a felmerülő problémát, ismét  önálló tantárgyként jelennek meg az állampolgári ismeretek, a jelzett fontos és modern tartalmak oktatását átvállalva, ezzel tehermentesítve történelmet. Ezzel tehát tulajdonképpen nem hogy nem csökkent, hanem még bővült is 8. és 12. évfolyamon egy-egy órával a jelenlegi „történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek” tantárgyban szereplő tananyag feldolgozására fordítható időkeret. Nem mellékes, hogy a tárgy tematikájában olyan modern és hasznos tartalmak is megjelentek, mint a fogyasztóvédelem, vagy mindennapi ügyintézés (vélhetően ennek kapcsán utalt a miniszteri biztos sajtótájékoztatóján az ügyfélkapus ügyintézésre is).

3. 11-12. évfolyam kedvezőbb tantárgyi elrendezése

Középiskolákban tanító kollégák örökös tapasztalata, hogy az érettségihez közeledő diákok egyre jobban súlyoznak a tantárgyak között. Ennek megfelelően sokan halljuk, hogy milyen nehéz pl. zömében közgazdasági egyetemre készülő diákoknak 12. évfolyamon biológiát, vagy 11. évfolyamon fizikát tanítani, anélkül, hogy érettségiznének belőle. Az új tantárgyi elrendezés értelmében 11-12. évfolyamon a diákoknak szinte kizárólag a kötelező, illetve választott érettségi tantárgyakra, valamint a nyelvekre kell koncentrálniuk. Ez szintén kedvezőbb körülményeket teremt a történelemtanítás számára.

4. Nagyobb helyi mozgástér az órakeret felhasználására a 11-12. évfolyamon

Az új óraháló 11-12. évfolyamon heti 4 órát rendel el a kötelező érettségi tárgyak óraszámának emelésére – a helyi tanterv hatáskörében. Ezen felül további 5 óra használható föl szabadon választható módon. Ezek nyilvánvalóan szintén jókora lehetőségeket biztosítanak a történelemtanítás (de más tantárgyak) számára is.

5. Tananyagcsökkentés

Ugyan az alaptantervi szinten csak igen tömör, nem részletezett tematika jelenik meg a rendeletmódosításban, mégis érzékelhető lényegi tananyagcsökkentés, főleg a régebbi korok és az egyetemes történet területén (példaként elég megemlíteni, hogy egyáltalán nem szerepel az őskor, de a római történelem évszázadainak eseménytörténetét sem kell immár megtanítani). Véleményünk szerint ez az egész tantervi reform leglényegesebb eleme, hiszen ezáltal válhat lehetővé a kompetencia alapú, tanulói tevékenységet lehetővé tevő történelemtanítás, hiszen remélhetőleg nem fog fölemészteni minden időt az új tartalmak feldolgozása. A csökkentés vezérelve érezhetően az volt, hogy a tantervben leginkább az európai civilizáció kulturális alapjellemzőit, valamint az egyes korszakokat lényegileg meghatározó (akár máig ható) folyamatokat tárgyaló tartalmak maradtak meg, míg az egyes országok nemzeti történelme került ki. A csökkentés mindemellett a magyar történelmet kevésbé érintette, az továbbra is viszonylagos kontinuitásban szerepel. Ennek megfelelően az eddig leginkább túlterhelt 5-6. és 9-10. évfolyamok remélhetőleg reálisabban megtaníthatóvá válnak.

6. Kronológia föladása – tematikus egységek és hosszmetszetek megjelenése

A tananyagcsökkentésből következik, hogy fel kellett adni a homo erectustól a brexitig hagyományosan megrajzolt, jól megszokott, totális kronológiai ívet. Ennek megfelelően – bár a kronológiai rendező elv érzékelhető – de az egyetemes történeti témákat megfigyelve, ténylegesen megvalósulni látszik a tantárgyi bevezetőben említett szigetszerű, tematikus elrendezés. Sőt, több ún. hosszmetszeti téma is bekerült a tantervbe, melyek közül legérdekesebbeknek az általános iskola 8. évfolyamán szereplő ismétlő-szintetizáló anyagrészek ígérkeznek

7. Életkori sajátosságokhoz igazodó tartalmak

Érzékelhető az életkori sajátosságok figyelembe vétele is. Általános iskolában (főleg 5-6. évfolyamon) életmód jellegű témák, valamint személyiségek köré szerveződő történetek („portrék”) fordulnak elő jobbára, míg az elvontabb témák (pl. „demokrácia története” vagy „népesedés és társadalom”) 8. évfolyamra kerültek, ezzel megoldva azt a problémát is, hogy az általános iskola utolsó félévében a középiskolai felvételi után az iskolai munka intenzitása sok esetben visszaesik, így itt helyénvalónak tűnik a szintetizáló, hosszmetszeti témák beillesztése. A középiskolai témák sokkal inkább politika-gazdaság-társadalom és eszmetörténetiek, ami abszolút illeszkedik az absztraktabb gondolkodás kialakulásához.

8. Kedvező korszakos arányok

A NAT-ban felsorolt tartalmi egységeknél még nem láthatók az egyes évfolyamok pontos korszakhatárai de a témák korszakos arányait áttekintve is jól érzékelhető, hogy a modern kor súlya – nagyon helyesen – növekedett a 2012-es tantervhez képest is. Sok kolléga vélekedett úgy, hogy a 2012-es tantervben megadott korszakhatárokat a zsúfoltság csökkentése érdekében korábbi modell szerint visszafelé (a régebbi korok javára) kellene módosítani, ehelyett a tanterv alkotói inkább a kronológiai ívet föladva hagytak el témákat régebbi korok történetéből, így nem következett be visszarendeződés, melytől Egyesületünk is óva intett. Külön üdvözlendő, hogy a rendszerváltás óta eltelt immár 30 év története is helyet kap a tantervben, hiszen általános tanári tapasztalat, hogy a jelenlegi diákgenerációk számára – érthető módon – a 10-15 évvel ezelőtti események is már történelminek számítanak.

9. Mélységelvű témák

Nagyon izgalmas, új kísérletnek ígérkezik a tantárgyi bevezetőben leírt mélységelvű témák javaslata. Ennek értelmében a helyi tantervben szabályozva, évi két témát 6–10 órában kell feldolgozni. Ez lehetőséget teremt valódi mélyfúrásokra, projektmunkák végrehajtására, akár helytörténeti vonatkozások fokozottabb beemelésére.

10. Új tartalmi elemek, illetve megközelítések

A többször említett tananyagcsökkentés ellenére néhány esetben új tartalmak is láthatók a tantervben. Ezek egyfelől az említett hosszmetszeti elrendezésű blokkokból következnek, másfelől főképp a modern koroknál jelennek meg. Örömmel fogadtuk például, hogy külön téma foglalkozik Magyarország első világháborús részvételével – a centenáriumi évek során komoly figyelem fordult efelé a korábban elhanyagolt téma felé. De hasonlóan örvendetes a határon túli magyarság sorsának bemutatása is. Szintén újszerű és jogos gondolatnak tartjuk a bevezető következő, szemléletet illető kitételét: „a tanuló a magyar történelmi jelenségeket elsősorban nem általános modellek alapján, hanem a konkrét történelmi helyzet jellegzetességeit figyelembe véve tanulmányozhatja. Ez a megközelítés hozzásegíti a tanulót, hogy megértse és méltányolja a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország sajátos helyzetéből adódó jelenségeket és folyamatokat”. Ez a törekvés érhető bizonyára tetten akkor, amikor az egyes európai középkori helyszínek bemutatását magyar példákon keresztül várja el a tanterv, vagy például a reformáció esetében is egyszerre kerülnek tárgyalásra európai és magyarországi hatásai.

Mindezek értelmében Egyesületünk a megújított NAT törekvéseivel döntő többségében egyetért és azokat üdvözli, hiszen történelemoktatásunk korábban többször jelzett problémáira érdemben reflektál. Nyilvánvalóan egyes konkrét témák esetében ahány történelemtanár van az országban, annyiféle vélemény jelenhet meg (ki melyik anyagrészeket hiányolja, ki melyeket tartja feleslegesnek, vagy kinek-kinek a történelemszemléletétől mi áll távolabb), éppen ezért e téren bizonyára nem lehetne olyan javaslatot tenni, hogy az mindenkinek megfelelő legyen. Ha azonban az általánosabb – fenti elemzésünkben is megjelenő – kérdéseket vesszük figyelembe, akkor egyértelműen pozitív összkép rajzolódik ki.

A következő hónapokra nézve döntő kérdés, hogy a NAT megjelenésének sajnálatos csúszása miatti szűkös rendelkezésre álló időkeretben a tanterv implementációja mennyire tud megvalósulni. Ehhez elengedhetetlen volna a tankönyvek megfelelő átdolgozása, illetve a történelemtanár kollégák kellő felkészítése, a tanterv elveinek és konkrét tartalmainak széleskörű artikulálása. Emellett pedig reméljük, hogy mihamarább – a szakmai vélemények kikérése mellett – az érettségi vizsgakövetelmények módosítása is megtörténik, hogy felmenő rendszerben minden diák nyugodtan tudjon majd felkészülni.”