Tisztelt Zöldfelületi Ügyekért Felelős Tanácsadó Úr!

Tisztelt Zöldfelületi Ügyekért Felelős Tanácsadó Úr!

Őszintén szólva, kissé zavarban vagyok a hivatali címét illetően, mert Főpolgármester úr ez év elején még főkertészként jelentette be Önt az új városházi pozíció létrehozásakor, ami aztán az Ön szíves közlése szerint főtájépítészre változott, így is jegyzi most posztját a magán Facebook oldalán. A nyilvánosan elérhető információk szerint Ön jelenleg tanácsadói státuszban dolgozik Főpolgármester úr mellett, de őszintén remélem, hogy amit ír, azt hivatali minőségében közli, így az a Főváros hivatalos reakciója is a Főpolgármester úrhoz címzett nyílt levelemre. 

Mindenekelőtt szeretném kifejezni örömömet azon új fejleményt illetően, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban immáron van városházi felelőse a Városliget rehabilitációjának. Tekintve, hogy a Főváros nemhogy a rehabilitációra, de a parkfenntartásra sem költ azóta egyetlen fillért sem, amióta ezt a feladatot vagyonkezelőként az állami tulajdonú és finanszírozású Városliget Zrt. elvégzi, akkor immár bizakodhatunk, hogy a Főváros – a városházi felelős és az általa támasztott elvárások mellé – rövidesen forrást is rendel a parkrehabilitáció mind magasabb színvonalú megvalósítása érdekében.

Főpolgármester Úr az Ön főkertészi kinevezését bejelentő nyilatkozatában az ország egyik legismertebb tájépítészeként méltatta Önt. Őszintén sajnálom, hogy kinevezése óta – különösképpen a Városliget rehabilitációjának városházi felelőseként – hivatalosan még egyetlen témában, így az elrendelni tervezett városligeti változtatási tilalom tárgyában sem kereste meg az ország egyik legjobb tájépítészét, az Év tájépítésze díjjal elismert Szlojszár Györgyöt, aki a Magyar Tájépítészek Szövetségével megállapodott feltételek szerinti pályázaton megnyerte a Városliget tájépítészeti megújítására kiírt pályázatot, s aki már évek óta dolgozik senki által nem vitatott, európai rangú szakmai minőségben ezen a feladaton. Ha az egyik legismertebb magyar tájépítész hivatali minőségében meginvitálná az egyik legjobb magyar tájépítészt, és tisztán szakmai szemmel leülnének a kettejük felelősségi körébe tartozó ügyek korrekt végigtárgyalására, akkor biztos elkerülhető lett volna a mostani kínoskodás annak értelmezése körül, hogy a városligeti park rehabilitációját célzó tájépítészeti feladatok megvalósítását blokkolja-e az elrendelni tervezett változtatási tilalom, vagy sem. (Most nem beszélek arról, hogy a tájépítészet nem pusztán kertészeti tevékenység, vélem ezért gondolja Ön is, hogy inkább szeretne inkább Budapest főtájépítésze, mint főkertésze lenni.)

Ön ezt azzal igyekszik megcáfolni a tervezett változtatási tilalom zöldfejlesztést blokkoló hatását, hogy idézi az építési törvény azon szakaszát, amely a kertészeti munkákat nem sorolja az építési tevékenységek közé. Ez a klasszikus Csubakka-védelem. Ki állította, hogy oda tartozik? Ennek akkor lenne jelentősége, ha a Főváros építési tilalmat kívánna elrendelni a területen. Ám Önök az annál sokkal szélesebb érvényű változtatási tilalmat kívánják bevezetni a Ligetben, amelyet a törvény a következőképpen definiál: „A változtatási tilalom alá eső területen… építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.” Vagyis nem pusztán építési tevékenységeket tilt, mint az építési tilalom, hanem bármiféle „értéknövelő változtatást”. Ez bizony zöldfejlesztési stoppot (is) jelent.

De mindez az értelmezési vita megelőzhető lett volna, illetve megelőzhető lenne, ha Önök előzetesen egyeztettek volna e tilalmi rendelettervezet elkészítése során a terület vagyonkezelést ellátó és a Liget Budapest projekt lebonyolításáért felelős Városliget Zrt-vel. Ön egy magán emailcímről elküldött civil egyeztetési fórumra invitálta a Városliget Zrt-t (s nem a tilalmi rendeletről való egyeztetésre), amelyre egyébként szinte kizárólag olyan szervezetek és magánszemélyek voltak hivatalosak, akik az elmúlt évek során – Önhöz hasonlóan – minden eszközzel bizonyították radikális szembenállásukat a Liget projekttel szemben. Biztos az ilyen elvbaráti légkörű összejöveteleknek is van értelme, az egymás összekacsintó vállon veregetése és túllicitálása előre borítékolható, jótékonyan erősíti az összetartást, ám ez nem a valós szakmai, s főleg nem az állam illetékes szervezeteivel való hivatalos egyeztetés fóruma. Ezért írta meg kellő időben a Városliget Zrt a Fővárosnak, hogy a megfelelő keretek között bármikor készen áll az érdemi egyeztetésre. Önök jelen tilalmi rendelettervezetnek a Közgyűlés elé való benyújtása előtt ezt gond nélkül elbliccelték, akárcsak annak a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé terjesztését, holott az FKT kiemelt témái közé sorolódik a Városligeti Építési Szabályzat bármilyen módosítása, hát még széleskörű blokkolása, amit a tilalmi rendeletük tervezete céloz.

A civil szószóló intézményét igen innovatív ötletnek tartom, főként, ha nem pusztán a szűk elvbaráti körből kerül majd kijelölésre, hanem a Liget megújításának ügyében véleményt nyilvánító, abban tevékenyen részt vevő valamennyi civil szervezet és magánszemély részese lehet a kiválasztási folyamatnak, függetlenül attól, hogy Liget Budapest projektet illetően az Önök mereven elutasító álláspontját osztják-e vagy esetleg egészen más a véleményük. Ha így, előzetes elvbaráti casting nélkül, transzparens módon kerül megválasztásra az érintett civil résztvevők által a civil szószóló, akkor a Liget Budapest projekt részéről örömmel várom a részvételét minden fővárosi egyeztetésen, de remélem a Főváros bevonja majd a kiválasztottat a saját belső hivatali egyeztetéseire is – izgalmas kísérlet lesz.

Végezetül: meglehetősen beszédes, hogy Ön egyetlen szót sem említ Facebook bejegyzésében az előterjesztéshez csatolt (s nyílt levelemben hangsúlyosan említett), gyalázatos minőségű, mindenestül vállalhatatlan előzetes hatásvizsgálatról, amely mindössze egyetlen dolgot mutat be: azt hogy Önök semmilyen előzetes hatásvizsgálatot nem végeztek el. Ha a Főváros valóban hajlandó lesz az érdemi szakmai egyeztetésre minden releváns partnerrel, akkor képes lesz ennek az egyeztett javaslatnak a hatásait is vállalható módon bemutatni az ügyben döntő Közgyűlés számára. Amíg ilyen nem születik, addig tartom a korábbi állításom: a tilalmi rendeletük tervezetéhez csatolt semmitmondó előzetes hatásvizsgálat nem a rendelet hatásait mutatja be, hanem az előterjesztő mélyen lekezelő attitűdjét, elsősorban a Közgyűlés iránt, amelynek ezt el kellene fogadnia.

Üdvözlettel: Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa”