A gyermekvállalási kedv jelenleg 1,49, ami mintegy húsz százalékkal magasabb, mint 2011-ben. Önmagában az, hogy ez a szám ezen a szinten már egy ideje stabilizálódott, jó hír, hiszen a kilenc évvel ezelőtti 1,23-as adat volt a mindenkori mélypont. Biztató jel az is, hogy a havi adatok szerint tavaly decemberben a gyermekvállalási kedv majdnem kilenc százalékkal magasabb volt, mint 2018 utolsó hónapjában. Bizakodhatunk tehát abban, hogy idén e tekintetben megint ugrás várható. Ha a gyermekvállalásról szóló döntéseket összefüggésbe hozzuk a családvédelmi akciótervvel – ami a legkevésbé sem alaptalan feltételezés –, akkor a tavaly februárban bejelentett kedvező intézkedések mostanság kezdik kifejteni a hatásukat. Tehát onnantól kalkulálhattak a párok a babaváró támogatással, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményével, de ilyen a nagyszülői gyed és a személyi jövedelemadó mentesség a négygyermekes édesanyák esetében is, ami bár idén januártól lépett életbe, szintén már tavaly lehetett vele számolni.
Említette, hogy stabilizálódott a termékenységi ráta 1,49-en. Mivel billenthető ki?
Egyrészt további családtámogatási formákkal, amire jó példa a családvédelmi akcióterv. Úgy érzem, ez nagyon sokat számít, különösen azoknál a pároknál, családoknál, ahol a gyermekvállalásnak konkrét anyagi akadályai vannak. Nem szeretnénk, ha bárki kizárólag a pénz miatt vállalna gyermeket, de azt sem, ha az lenne a gátja a családalapításnak. Éppen emiatt számítok arra, hogy az akciótervnek érdemi hatása lesz a gyermekvállalási kedvre a továbbiakban is. Emellett változik a kultúránk, a gondolkodásunk, egyre inkább családbarát módon élünk és elismerjük a családokat, sőt, a nagycsaládosokat különösen. Meggyőződésem, hogy ennek óriási jelentősége van az egyéni döntésekben, hogy megbecsülik-e azt, aki gyermeket nevel, vagy az, hogy társadalmi szinten a nagycsaládot értéknek tekintjük-e.”