Budapest ostromának, felszabadulásának és vele egy újabb totalitárius diktatúra bejövetelének szomorú évfordulóira emlékezünk, ennek kapcsán pedig az objektív történész számára érdekes forrást nyújtanak az ellenzéki és kormánykritikus megszólalások.
Nem azért, mert valamifajta kommunista reneszánsz zajlana, és a dicső szovjet hadsereget méltatnák, hanem éppen azért, mert érdekfeszítő látni,
mennyire nem tudnak semmi mást mondani a baloldali és liberális megszólalók, mint a korábban domináló nemzeti konzervatívok.
Kiállítás és közös megemlékezés jött létre V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere és a XII. kerület fideszes polgármestere, Pokorni Zoltán együttműködésével. A kiállítás Budapest ostromának áldozatairól emlékezett meg, így és ebben a formában. V. Naszályi arról is beszélt, hogy az ostromnak „csak áldozatai” voltak, a jelenlévő Pokornit pedig Karácsony Gergely főpolgármester is megdicsérte, mert hogy kimásztak a „politikai lövészárkokból”. A kiállítás történész kurátora, Ungváry Krisztián szerint az embermentőkre és a gyilkosokra is egyaránt „emlékeznünk kell”. Ugyanő február 11-én emlékmenetet szervez a náci Németország megszálló hadseregének vezérőrnagyára, Gerhard Schmidhuberre emlékezve, akinek pesti gettó megmentésében való részvételéről semmilyen megbízható forrás nem tanúskodik.
Itt érdemes megállni egy pillanatra. Amikor a magyar kormány 2014-ben szobrot emelt a német megszállás emlékére a Szabadság téren, a – szerintem elhibázott – szobrot rögtön széleskörű támadások érték. A támadások mögött számos érv állt, onnan kezdve, hogy Magyarországnak a német megszállás előtt is szerepe volt a holokausztban – ez nyilván igaz –, odáig, hogy az emlékmű sérti a németeket. A leghangosabb érv azonban a következő volt, amit több történész közölt nyilvános tiltakozásában: „A leírás szerint az emlékmű »minden áldozat emlékére« készülne. Mivel azonban az emlékmű történelemhamisításon alapul, a küldetését nem töltheti be. Azzal, hogy az emlékmű a holokauszt áldozatait és a holokauszt kollaboráns elkövetőit egyetlen áldozatként jeleníti meg, meggyalázza az áldozatok emlékét.”