Miért nem nyerhetett az ellenzék Győrben?

„A győriek egy része pedig pontosan tudta, mi zajlik a városházán (helyesebben mi az, ami pont nem ott zajlik), de közben az MSZP kvázi teljesen eltűnt a városból, ellenzéki életjelet az októberi kampányban, országosan megismertté lett Glázer Tímea (DK-ja) mutatott. A Momentum az EP-választáson a városban 5419 szavazatot kapott, ezzel rövid politikatörténete során 2019-re a második ellenzéki erő lett Győrben. Minden más párt történelem vagy »örök esély«. Ugyanakkor az egyes 2010 utáni eredmények azt is mutatták, hogy az ellenzéki munka ellenére is a város nem látta okát a változtatásnak: rend, fesztiválok, csinosodás, fizetőképesség, Audi.

Döntő, hogy az Audi is megtalálta a helyét a rendszerben: mert senki sem gondolhatja azt, hogy a komplett városokat és országrészeket uraló német járműipari óriás érintettjei ne tudták volna, hogy a polgármester és körei hogyan jutnak földhöz, és hogyan keresnek azon és az Audin akkorát, hogy annak egy egységére egy globális értékesítési láncban nyertes oldalon ülő autós vezér is azt mondaná: »Korrekt. Das ist korrekt.«  Jó volt ez így mindenkinek.

Ennek nem tett be, csak éppen kibillentette azt – azt viszont szépen – a Borkai-ügy. Személy szerint engem meglepett, hogy október 13-a olyan szoros volt, mint az ismert. Ahogy országosan kevéssé, úgy Győrben jobban működhetett a Borkai-faktor. Helyesebben a Fidesz rosszabbik arca. Az, ahogy ledaráltak világokat, aktorokat, sajátjaikat, a Kisalföldet, az ellenzéket. Hogy ricsajossá tették Győrt, miközben az ottaniak az Audi-gépsor zakatolásánál nagyobb zajt nem kívánnak elviselni. És persze minden más egyéb politikai, intézményi ok is volt a háttérben, de ezeket az olvasók mind ismerhetik (például kvázi egy ellenzéki induló, protestszavazás, stb.).

Így érkeztünk el 2020. január 26-ához.”