Az állam a városegyesítés óta mindig is részt vett Budapest fejlesztésében, a főváros legfontosabb és legszeretettebb jelképei, és közlekedési alapinfrastruktúrája, hídjai és metróhálózata mind-mind állami közreműködéssel valósultak meg az elmúlt közel 150 évben. A XXI. század kihívásai, a klímaváltozás, az agglomeráció és Budapest viszonya, az 1970-es évek autóközpontú várostervezésének fenntarthatatlansága, az elszabadult lakásárak, a hiányzó zöldfelületek miatt a szakemberek körében régóta rendszeresen felmerülő igény, hogy az állam hangolja össze jobban a lépéseit és fejlessze világos vízió, jövőbe mutató stratégia mentén Budapestet. A közlekedésfejlesztés, a vasúti beruházások terén én magam is megfogalmaztam korábban ilyen kritikát. A BFK létrejötte erre ad most választ.
Felmerülhet a kérdés: konkrétan milyen városfejlesztést végez a Kormány Budapesten? Nem keveset. Számos beruházás van előkészítés alatt, a Főváros és a Kormány egyetértésével jóváhagyott Déli Városkapu fejlesztéstől kezdve az új Diákvároson, a csepeli új nagy közparkon, a hévek fejlesztésén és a H6-os és H7-es hév-vonalak Kálvin térig való meghosszabbításán át az új déli Duna-hídig. Ide tartozik a kőbányai rozsdanegyed megújítása is, benne az új Közlekedési Múzeummal, melyen a csapatommal továbbra is dolgozni fogunk.
Az állami projektek mellett a Budapest Fejlesztési Központ feladata lesz a Fővárosi Közfejlesztési Tanács munkájának segítése is, a Kormány és a Főváros Budapest fejlesztése érdekében megkezdett együttműködését támogatva. Nagy lehetőség van e téren, a Fővárossal együttműködésben közösen nekiláthatunk a Városliget teljes autómentesítésének, a Népliget megújításának, a belváros forgalomcsillapításának. A partnerek köre széles: a Liszt Ferenc Repülőtér tulajdonosaival is folytatni kell a tavaly megkezdett szoros együttműködést, hogy a repülőtér Budapesthez méltó, korszerű légikikötővé váljon, teljesen új fő terminálépülettel, vasúti kapcsolattal, a közúti helyett a közösségi közlekedést téve a megközelítés fő módjává.
A közlekedés terén minden eddiginél ambiciózusabbnak kell lennünk, az érveimet világosan leírtam itt múlt héten. Minden olyan tömegközlekedési rendszert, amely az agglomerációból való ingázást szolgálja, az állam működtet: a MÁV vasúti pályáját, állomásait, vonatait, a hév-vonalakat és a Volánbusz járatait. Óriási a potenciál ezen szolgáltatások fejlesztésében, hisz ma a budapesti dugókat adó forgalom jelentős része az elővárosokból érkezik. Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tehát nem csak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek. Nincs annál fenntarthatóbb, zöldebb, a klímavédelmet jobban támogató és versenyképesebb tömegközlekedési rendszer, mint ami a vasútra, a hévekre, a kötöttpályás közlekedésre épül. 2020-ban talán ezt már nem is kell már külön magyarázni, az autóforgalom összefüggése a klímaváltozással, a levegőminőséggel, az egészségünkkel egyre szélesebb körben ismert.
A vasútfejlesztés terén Budapest szerepe különleges, itt fut össze az ország vasúti hálózata, itt vannak talán a legnagyobb fejlesztési feladatok, elég csak a fejpályaudvarokra és környezetükre vagy a BKV-tól megörökölt 50 éves hév-vonatokra gondolni. Azonban minden probléma ellenére ma is többen ingáznak hévvel és vonattal Budapestre, mint ahányan vonattal utaznak az ország többi részén együttvéve, és a potenciál ennél is nagyobb, ahogy egy-egy átfogó fejlesztés – például az Esztergom-Budapest vasútvonalé – bizonyította is. Sok-sok év munkájával akár meg is duplázható a vonattal ingázók száma, ezzel autók tízezreitől és az általuk okozott szennyezéstől szabadíthatjuk meg a fővárost. A vasútfejlesztés révén a sokszor már évtizedek óta vágányokkal feleslegesen elfoglalt területek fejlesztésével Budapest értékes új közterületekkel, zöldfelületekkel gazdagodhat.