Az egyházszakadás szelleme kiszabadult a palackból

„Benedek lemondásával egy veszély mindenképpen valószínűtlennek tűnt: egy ellenpápáé. Benedek azt ígérte, hogy a vatikáni kertekben imádságos életet folytat majd. De ez nem akadályozta meg abban, hogy a bevált stílusban továbbra is hírt adjon az életéről, így formálva jogot a közel sem töretlen életrajzának értelmezésére. És minél tovább tartott élete alkonya, annál gyakrabban igyekezett aktuális kérdésekben szót kérni – mint a tavalyi évben, amikor azt tudatta a világgal, hogy az egyház szexuális természetű problémáinak gyökerei az 1968-as évben keresendők. [...]

Mert egy határt Benedek az elmúlt majdnem hét évben mindig tiszteletben tartott. Amennyire szerették volna utódja helyén látni azok az erők, akik kárt akarnak okozni Ferenc pápának, annyira ódzkodott ő ettől a lépéstől. Jó oka volt rá: egy olyan egyházban, ahol egyesek az egy pápa, mások pedig egy másik – egykori – pápa mögött sorakoznak fel, nem teljesülne az osztatlan pápaság, és olyan erők is ébrednének, amik egyházszakadáshoz vezethetnek. 

Ezt a határt most átlépte Benedek. A papság és a szexuális önmegtartóztatás elválaszthatatlanságáról tett kijelentései nyíltan hátbatámadják Ferencet. Az egyházszakadás szelleme kiszabadult a palackból. Az önmegsemmisítés állapota, ami Benedek »pápa emeritusszá« válása óta napirenden volt, hét év után beállóban van.”