„A kormány felfüggeszti azoknak a kártérítéseknek a kifizetését, amiket elítélteknek ítéltek meg bíróságok a magyarországi börtönkörülmények miatt, és az EU különböző szerveiben akarja megvitatni, járnak-e ezek a pénzek. A börtönbüntetés kapcsán, mármint amikor jogsértésért elítélnek embereket, most arról kell beszélnünk, hogy a kormány jogsértést követ el. De biztos, hogy ez a leglényegesebb kérdés az ügyben?
A kérdés szerintem inkább az, hogy mit akarunk kezdeni azokkal, akik megszegik a társadalmi szabályokat. Lehet azt üvölteni, hogy szenvedjenek, büntessük meg őket, és nem jár nekik semmi, és bizony jogos is ez az üvöltés. Hiszen bűnt követtek el a közösség különböző tagjai ellen.
De érdemes feltenni a kérdést, mi a célja a börtönöknek? Tényleg csak annyi, hogy kiéljük a bosszút? Nem lehetne ennél hasznosabb célt találni, amiből nyerhet is a közösség?
Az elmúlt évtizedekben konszenzus volt arról, hogy a börtön célja nem csupán a büntetés, hanem az esély megadása is egy új életre.
A börtönöknek célja kell, hogy legyen, hogy ne még rafkósabb bűnözőket, még veszélyesebb embereket termeljenek ki, hanem inkább segítsenek abban, hogy aki akar és tud, az megjavuljon.
Ez a konszenzus lényegében a liberális hegemóniával együtt felbomlott, ma már Magyarországon azon versenyeznek a pártok, ki tud keményebb fellépést ígérni a bűnözőkkel szemben. Pedig nem biztos, hogy ez a jó megoldás, és érdemes lenne a rendteremtés folytonos ígérete helyett azzal foglalkozni, hogy újra kialakuljon a bűnről folytatott diskurzusban egy konszenzus, amely a gőz kieresztésén és a bosszún túl is tud hasznot hajtani a közösségnek.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.