„A diktatórikus rendszerek rendszerint elkövetik azt a hibát, hogy miután már az élet minden területét ellenőrzik, a művészetbe és a kultúrába is bele akarnak szólni. Az eredmény általában tragikus és a politikai szándékkal szemben sokkal inkább a rendszer szánalmas gyengeségét mutatja meg, mint erejét.
Miután Orbán Viktor hatalmi őrületében uralma alá gyűrte az egyetemeket, a médiát és az ellenzéki kihívójára kiszabott gigabüntetésekkel a demokratikus politikai versenybe is belenyúlt, most új ellenséget talált magának: a színházakat és a kulturális életet. Látszik, hogy az október 13-án óriási pofont kapott, majd november 10-én Jászberényben irtózatosan leszerepelt Fidesz vonatán nincsen fék: nekik ellenség kell, hogy saját gyengeségüket leplezzék.
A kultúrával szemben azonban még egy politikai rendszer sem tudott nyerni. A színházak Magyarországon mindig is a polgári lét, függetlenség és a hatalommal szembeni kritika terepei voltak. Csakhogy hiába tesztelik a társadalmat és hiába próbálnak visszakozni, hogy majd aztán csendben vegyék át az uralmat ezen a területen is. Ők már a bukás felé tartó úton járnak.”