Lehet a falu az új város?

2019. december 10. 21:18

Talán mindenkiben van késztetés, hogy elvonuljon, vagy ha úgy tetszik, kivonuljon a nagyvárosból.

2019. december 10. 21:18
Osváth-Bíró Zsófia
Reaktor

„Aki szerencsésebb, annak van kiskertje, nyaralója, ahol hódolhat a kertészkedés vagy a konyhakertészkedés  örömének. Van, aki köztes megoldásként az agglomerációba költözik, és onnan ingázik a nagyvárosi munkahelyére. Aki komolyabban csinálja, az feladja a városi létet, és ahogy Budapesten mondják (hiszen a fővároshoz képest minden »lent« van), »leköltözik« vidékre.

A statisztikák szerint az agglomerációba költözés gyakran csapda.  

Én is Veresegyházon laktam hároméves koromig, amikor is a szüleim rájöttek, onnan budai munkahelyeikre bejutni, engem pedig óvodába logisztikázni korántsem zökkenőmentes. 

A KSH adatai szerint 1995 és 2010 között folyamatosan csökkent Budapest lakossága, 1.893.108-ről 1.734.398-re. 2015-től 2018-ig viszont ez a folyamat megfordult, és a lakosság gyarapodni kezdett. E három év alatt csaknem 25.000 fővel növekedett a főváros lélekszáma. 

Vegyes trendeket figyelhetünk meg az ezredforduló óta. Az ezredforduló környékén az állami lakástámogatások, majd devizahitelek hatására az emberek az agglomerációba költöztek, a 2008-as válság után jelentős volt a visszaköltözés, majd 2011 után, főként az új lakástámogatási formák miatt ismét kisebb mértékű kiköltözés volt megfigyelhető. 

A kiköltözésnek sok oka lehet: a kiszorulás a belső, illetve felkapott kerületekből (amelyeket rehabilitáltak), az állami lakásvásárlási támogatások vagy akár az, hogy Budapesten az ingatlanárak gyorsabban emelkedtek, mint az agglomerációban. A visszaköltözés okai közé sorolhatjuk az elbukott devizahiteleket és a magas ingázási költségeket. 

Sokszor számára jobb életfeltételeket jelent a »leköltözés«. A nagyvárosi szennytől, bűztől, rohanástól megcsömörlött városi értelmiségieknek a romantikusabb része, néha a vállalkozó kedvűek végleg falun telepednek le. Egyesek közülük persze kényszerből. Egyre többet lehet olvasni olyan párokról, akik feladták budapesti karrierjüket, és inkább az állattenyésztést, sajtkészítést, kenyérsütést, borászkodást választották, és most keményen dolgozva, de nyugalomban, békében, tiszta környezetben élnek és nevelik gyermekeiket. Sok holland, német és más nációjú betelepülő is keresi a tiszta levegőt, a csendes és az olcsó élet lehetőségét aprófalvakban. Új energiákat és kreativitást visznek a helybeliek életébe.  

De szembe kell néznünk a ténnyel, hogy egyelőre ez a kivétel, és kevesek privilégiuma, vagy szerencséje.  A legtöbb faluban az élet nehéz.  Én csak akkor szembesülök ezzel, ha rövid időre előkelő idegenként lelátogatok Mezőhegyesre, a dédszüleimtől ránk maradt házba, ahol nincs bevezetve a gáz, a fűtés fával külön tudomány és folyamatos elfoglaltság. Télen sár van, nyáron por, és azoknak, akik gazdálkodnak, véget nem érő a munka a földdel, az állatokkal. Nincs olcsó hipermarket, csak drága kisbolt, és bizony a magyar élelmiszerlánc üzleteiben is minden drágább, mint a nagyvárosban.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szemlelo
2019. december 11. 12:27
A hozzászólásokat elolvasva az az ember benyomása, hogy eléggé egysíkúan látják ezt a kérdést. Mert szerintem "vidék" és "falu" sokféle van. Ide tartoznak a nagyváros-környéki alvófalvak is, az iparosodott, valójában kisváros-szerepet betöltő falvak és a döntően mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók is. A KITE-elnök véleménye lehet jellemző egyes falvakban, de vannak másmilyenek is. Nem lehet egy kalap alá venni mindet. Amikor külföldön dolgoztam, városkörnyéki faluban laktam. Olyan helyen is, ahol egyáltalán nem volt tömegközlekedés - mindenki autóval járt. Ilyen is van. De szupermarket, bár a faluban nem volt, volt a szomszéd faluban, 5 kilométerre. Persze a nagyváros közelsége miatt elég drágán. De a falusi élet a korral is nehezebbé válik, függetlenül attól, milyen típusú faluról van szó. Fiatalon be lehet hordani a tüzifát, ki lehet vágni a kiszáradt fát, felásni a kertet, felmászni a tetőre a cserepet kicserélni. Öregedve ez egyre nehezebb. Időben kell váltani.
ráadás-éve
2019. december 11. 09:57
Mezővárosba költözzön a lányka. Lehetőleg a külvárosba. Ott vannak nagy kertek, utak, Tesco-k.
scion
2019. december 11. 08:25
kisváros, nem falu.
Vidėken újrakezdő
2019. december 11. 07:36
Elkényeztetett, lusta embernek felesleges vidékre költözni, az biztos. Azoknak pedig, akiknek vidéken is fontosabb a tévénézés, mint felszedni a diót, a fáról hullott gyümölcsöt, azoknak kár is falun maradni. S akkor még a kertművelésről nem is beszéltünk, ahol egészséges, vegyszermentes élelmiszert lehet előállítani a családnak. Aki vidéken is dobozos tejet, tescós tojást eszik, az nyugodtan beköltözhet a városba.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!