Az európai klímaegyezmény és a nemzetek

2019. december 17. 13:33

Valódi és végrehajtható uniós klímaegyezmény csak a nemzetállamok együttműködése, beleegyezése révén lehetséges.

2019. december 17. 13:33
Fűrész Gábor – Hortay Olivér
Origo

„Az Európai Unió és új brüsszeli vezetése ambiciózus megállapodást készül nyélbe ütni az előttünk álló időszakban: egy uniós klímaegyezményt és az általuk »átmenetnek« (transition) nevezett folyamat finanszírozási feltételeinek megteremtését. Brüsszel nem lenne Brüsszel, ha mindez ne tartogatna meglepetéseket a nemzetállamok számára.

A nemzeti szuverenitás elve

Önmagában figyelmeztető jel a szemantikai megoldások monoton elszaporodása: »social transition«, »climate transition«, »just transition«, »gender transition«, és sorolhatnánk. Az »átmenet« az új hívó szó: társadalmi-demográfiai átmenet a határok megnyitása és a migráció legalizálása révén, kulturális átmenet a nemzeti identitások lebontása és a sokszínűség (multikulturalizmus) ünneplése révén, politikai átmenet az államok szuverenitásának transzferek révén és most már klímaátmenet.

Nem kell túl mélyre ásnunk ahhoz, hogy e kifejezések mögött felfedezzük – a radikális zöldeknek tett gesztusokkal kiegészített – Európai Egyesült Államok koncepciójának körvonalait, az »örök béke« univerzalista kanti utópiáját és annak őreit: a brüsszeli szuper-bürokráciát.

Valódi és végrehajtható uniós klímaegyezmény azonban csak a nemzetállamok együttműködése, beleegyezése révén lehetséges, nem pedig egy illuzórikus szuper-struktúra megteremtésére pazarolt erőfeszítések által. Az éghajlatváltozás ügyében a szubszidiaritásnak fokozott szerepe van, hiszen az ideális megoldások nagyban függnek az országok adottságaitól, kultúrájától és egyéb sajátosságaitól. Az Európai Unió klímapolitikája nem kapcsolható össze globalista vagy szupranacionális politikai törekvésekkel már csak azért sem, mert a nemzetek felett álló koordinációról több ízben kiderült, milyen hatékonytalan ha baj van (mint a 2008-as gazdasági válság, vagy a 2015-ös migrációs krízis esetében). Másfelől, ha hinnénk is benne (mármint az Európai Egyesült Államokban), egyszerűen nincs idő azokra a bonyolult átalakításokra és a velük járó súlyos konfliktusokra, amelyek egy valóban működő és koncentrált intézményi struktúra felépítésekor jelentkeznek. Egy »európai klímamegállapodás« akkor lesz eredményes, ha nevéhez hűen a nemzetállamok közötti, méltányos és a nemzeti önrendelkezést tiszteletben tartó együttműködésre épít, Brüsszel pedig közvetítő szerepet játszik.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
egyvilág
2019. december 19. 12:39
Feltűnt, hogy mennyire szinte szó se esett már a legutóbbi ENSZ konferenciáról a sajtóban, a közbeszédben? A nagy tüntetések meg sztájkok után csak pár hónappal... Kb. mintha mindenki bele lenne már törődve az elkerülhetetlenbe. + Egy földönjáró elemzése az újabb klímatörténéseknek (az előző ENSZ konferencia, melyen szintén nem történt sok, de a mostaninál még mindig több, Greta Thunberg, stb...): https://egyvilag.blog.hu/2019/10/24/egyeb_2019_klimavaltozas + Egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről: http://egyvilag.hu/temakep/078.shtml Lásd bennük azt is, hogy hol van ez az egész elrontva, meg hogy hogyan kellene csinálni, ha kicsit is komolyan vennénk ezt az egészet.
Kanóc
2019. december 18. 08:20
Dr. Molnár László (http://szevek.hu/molnar_laszlo.html) aktuális helyzetjelentése: https://www.youtube.com/watch?v=LwVT0tT1MEA&feature=youtu.be&t=250
ökobetyár
2019. december 18. 07:34
1.A KLÍMAKATASZTRÓFA CSAK RIOGATÁS, ilyen jelek eddig is voltak. A klímaveszély nemzetközi tudományos konszenzus. Vagy hiszünk a kutatásoknak, vagy nem. Ha nem, minden tudományos eredményt el kell vetnünk, pl. orvoshoz se menjünk kezelésre. 2. CSAK 50 ÉV MÚLVA JÖN, addig sok minden változhat, még korai védekezni. Mondhatjuk ezt annak, akinek háza tetejét elsodorja a vihar, akinek odaveszik a termése? Egy fiatal anyának? Lehet, hogy minket, öregeket, ez már nem érint, de a 60 éven aluliakat, gyerekeinket nagyon is! Ezt hagyjuk nekik örökül? A védekezés inkább késik, hiszen a tudósok már 1970-ben figyelmeztettek. Igen, addig sok minden változhat: pl. előbb veszünk oda egy háborúban vagy járványban. A klímavédelem ez ellen is próbál tenni. Ha többet gyalogolunk, kerékpározunk, kevesebb húst eszünk - egészségünket is védjük, kevesebb lesz az orvosi költség. Megelőzzük a víz- és olajháborúkat. Ha kiszorítjuk az autókat a városokból, lakóhelyünk pormentesebb, tisztább levegőjű, kellemesebb lesz. 3.NEM TEHETÜNK SEMMIT, inkább élvezzük az életet, amíg lehet. Ez egy felelőtlen, fatalista gondolkodás. Ha elődeink is így gondolkodtak volna, pl. a rabszolgatartás ellenzői, a járványok ellen küzdők, a demokrácia harcosai – akkor ma nem élvezhetnénk ezt a jólétet. Az nem lehet igazi élvezet, ha tudjuk, hogy az utolsó tartalékokat éljük föl és ezeket mások, gyerekeink elől, vesszük el. 4. A TECHNIKA MAJD SEGÍT, lesznek új találmányok. Vasat szórnak a tengerbe, CO2-szűrőket állítanak föl, hidrogénre állnak át? A bioszféra óriási, ember gyorsan nem befolyásolhatja, lám, elrontani is csak száz év alatt, szívós munkával lehetett. A nagy találmányok ideje lejárt. Ami most jön, az fölösleges, vagy káros. Sem a napelem, sem a szélkerék nem segíthet – ezeket is fosszilisekkel gyártják. (Napelemekkel nem lehet napelemeket gyártani). 5. PÉNZBE KERÜL Mi, a kerékpározás? A CO2-adó és más adminisztratív intézkedés (pl. egy klímakampány) költségei, az egész EU-ra kivetítve, elenyészőek. Adóváltoztatások évente történnek. Az energiahatékonyság (pl. szabályozás, jobb égő, hőszigetelés) pár év alatt megtérül. Anyaghelyettesítés (pl. az SF6-nál) költségei is elviselhetők, hiszen a freonok leváltása a hűtőkben sem volt nagy áldozat, ahogy a DDT, azbeszt, stb. szubsztitúciója sem. A megszűnő munkahelyeket (pl. a légi közlekedésben) más szektorok kell, hogy pótolják. Inkább a klímaváltozás kivédése lesz majd drága: árvízvédelem, védőgátak, öntöző csatornák építése; erdősítés. A viharkárok, aszályok és inváziós károkozók óriási veszteségekhez vezetnek, amiket ma még meg lehet előzni.
olajfa1
2019. december 17. 16:20
-1-Ha Európa teljesen "karbosemleges lenne" és egyetlen grammnyi CO2-sem engedne ki... A FÖLD AKKOR SEM VÁLNA TISZTÁVÁ MERT AZ EURÓPÁN KÍVÜLIMKIBOCSÁTÓK A FELELŐSEK A NÖVEKVŐ KIBOCSÁTÁSÉRT... NO MEG A PL OROSZ-SZIBÉRIAI MOCSÁRGÁZOK!!!... -2- Európának abban kellene elöl járnia, hogy külföldieknek -ázsiaiaknak afrikaiaknak olyan technológiát biztosítsanak, hogy ott meg tudjanak élni az emberek környezet rombolás nélkül! -3- az európaiaknak az ázsiai erdőművelést is fel lehetne vállani! Éppen a mandin -is- volt egy példa hogy magyar-mongol közös vizsgálódás eredménye lett hogy Mongóliában valamilyen fafajtát milyen eredményesen lehet termeszteni pl Mongólia kietlen pusztáin és félsivatagos területein. Na ehhez hasonló projektekkel sokkal többet tudna az EU tenni a földért mint bármi más okoskodással… -4-Gréta és egyéb aggódok csak a sunyi aljaskodásokat tudják elhinteni... Sajnos ebból a sunyiságból sokan egészen jól megélnek! Mint Marx gyűlöleteiből is...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!