A nép követel – de ki az a nép?
„Az 1960-es évek közepétől megkezdődött Latin-Amerikában a katonai diktatúrák korszaka, Brazília, Uruguay, Bolívia, Chile, Argentína, Peru rövidebb vagy hosszabb időre katonai junták vezetése alá került. A cél a kommunizmus térnyerésének megállítása, tehát a szovjet befolyás megakadályozása volt. Illetve a helyi és nemzetközi elitek számára oly rémisztő újabb »Kubák« létrejöttének lehetőségét kellett kizárni. Ezzel párhuzamosan a 70-es évektől lezajlott a régió neoliberális átstrukturálása, amire demokratikus keretek között kevés esély lett volna: a legtöbb esetben a katonai diktatúrák baloldali, a társadalmi egyenlőség kérdése mellett elkötelezett kormányokat puccsoltak meg.
Emblematikus Chile esete, ahol a Salvador Allende vezette baloldali koalíció, kormányzása során jelentős átalakításokat hajtva végre – államosítások és a döntéshozói folyamatok decentralizációja – javítani tudta a választási eredményeit 2,5 évvel az elnöki választások után, megnyitva az utat a demokratikus szocializmus felé. A tőke oldaláról nézve a neoliberális modell válasz volt a hetvenes évektől kezdődő felhalmozási válságra és az ezzel párhuzamos olajárrobbanásra.
Az USA számos kormánya által és általános geopolitikája révén »hátsó udvar«-nak becézett Latin-Amerika kismilliószor megtapasztalta már szuverenitásának határait. A fent említett katonai diktatúrák létrejöttében jelentős szerepet játszott az amerikai támogatás.”
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Megvan, mi szerepel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bevásárlólistáján”. Ettől valóban leesne az oroszok álla.
Komoly izgalmakat hozott a Real Madrid és a Bayern München csatája.
