Ezt pedig Orbán Viktornak kellene tudnia a legjobban, hisz egyszer már megélt ilyen világot – csak akkor még a jók oldalán. Harminc éve a rendszerváltók egy olyan világnak vetettek véget, ahol az elnyomó hatalom szintén az előírt kultúrával terelgette volna a polgárait. Ócska polbeat, kínos állami táncdal, propagandafilmek az egyik oldalon – és lakásszínház, szabadegyetem, szamizdat a másikon. És igen, a pincében, illegálisan nyomtatott Orwell- és Petri-kötetek legyőzték az állami kötelezőt. A kritikai gondolkodás mindig utat talált magának, és végül legyőzte elnyomóit.
Most sem lesz másképp. A fideszes parlamenti szavazógép dönthet úgy, hogy elfoglalja a színházakat – de a művészet ekkor nem szűnik meg, csak máshol hajt ki.Szomorú, hogy harminc év után megint ez a küzdelem zajik, de biztató, hogy tudjuk, miként lehet győzni. A kemény idők megint csodálatos művészeti alkotásokat hoznak majd. A mi dolgunk lesz ezeket támogatni, terjeszteni, megőrizni. Ők meg csináljanak csak propagandát az üres székeknek.”