A béremelés leginkább a vezetőknek kedvez, a bírói alapbér nem emelkedik, csak a különböző szorzók nőnek.
„Azokban a percekben, amikor a múlt héten kedden a magyar parlament a szégyenletes bírósági salátatörvényről szavazott, Brüsszelben az EU Tanácsa épp a magyarországi jogállamiság helyzetéről tartott meghallgatást az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében. A Kovács Zoltán twitterezéséről elhíresült zárt ülésen Didier Reynders igazságügyi EU-biztos az új salátatörvény egyes elemeit is kifogásolta. Azt, hogy a jövőben az alkotmánybírák – kérésükre – rendes bíróvá válhatnak, s ha mandátumuk lejár, beülhetnek a Kúriára ítélkezni, illetve azt is, hogy a salátatörvény lehetőséget teremt arra, hogy közhatalmi szervek is alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.
Ugyanezen a napon, december 10-én, talán épp egyidőben a parlamenti szavazással és a brüsszeli meghallgatással, a Kúria vezetői – az elmúlt félévet értékelő tájékoztatójukon – nem láttak aggályosnak a salátatörvény e két, elsősorban a Kúriát érintő rendelkezését. És ugyanezen a napon, ezekben az ominózus percekben a magyar parlament Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta Handó Tünde helyére. Ja, és majd' elfelejtettem, hogy – igaz, ellenzéki kezdeményezésre – ugyanezen a napon nyolcadik alkalommal módosították az alaptörvényt (kisbetűvel), mégpedig azért, hogy megszüntessék a hetedik módosítás által megteremtett önálló közigazgatási bíróságokat. (Hab a tortán, hogy a nyolcadik módosítás után az alaptörvény egységes szerkezetű szövege hiányosan jelent meg a Magyar Közlönyben: egy mondat kimaradt belőle. Persze a nyolc év alatt nyolc – jelentős – módosításon átesett alaptörvénynek egy ilyen hiba meg se kottyan.)
Nem csoda, hogy aznap, amikor ilyen igazságszolgáltatási nagyüzem folyt a Kossuth téren, egy másik baki is becsúszott: a salátatörvényhez módosító indítványként beadott bírói, illetve ügyészi béremelést mintegy kéttucatnyi fideszes képviselő »véletlenül« nem szavazta meg, pedig erre az új igazságügyi miniszter, Varga Judit – aki épp Brüsszelben védte a »boszorkányüldözésnek nevezhető politikailag motivált eljárásban« az ország jogállamiságát – személyesen tett ígéretet. Ám a NER résen volt, s Áder János személyében közbelépett. Az államfő visszaküldte a Háznak a salátatörvényt, s a héten a kormánypárti képviselők már nem tévesztették el a gombot. Igaz, a béremelés leginkább a vezetőknek kedvez, a bírói alapbér nem emelkedik, csak a különböző szorzók nőnek.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A héten távozott Szekeres Tamás helyét Kincses Ádám vette át megbízott vezetőedzőként az NB II-es BVSC-Zuglónál, de fiatal szakember munkáját a sportigazgató, Kisteleki István is segíti a kispadról.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
