A NER érdeke

2019. december 20. 08:35

A béremelés leginkább a vezetőknek kedvez, a bírói alapbér nem emelkedik, csak a különböző szorzók nőnek.

2019. december 20. 08:35
Simon Zoltán
Simon Zoltán
Népszava

„Azokban a percekben, amikor a múlt héten kedden a magyar parlament a szégyenletes bírósági salátatörvényről szavazott, Brüsszelben az EU Tanácsa épp a magyarországi jogállamiság helyzetéről tartott meghallgatást az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében. A Kovács Zoltán twitterezéséről elhíresült zárt ülésen Didier Reynders igazságügyi EU-biztos az új salátatörvény egyes elemeit is kifogásolta. Azt, hogy a jövőben az alkotmánybírák – kérésükre – rendes bíróvá válhatnak, s ha mandátumuk lejár, beülhetnek a Kúriára ítélkezni, illetve azt is, hogy a salátatörvény lehetőséget teremt arra, hogy közhatalmi szervek is alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. 

Ugyanezen a napon, december 10-én, talán épp egyidőben a parlamenti szavazással és a brüsszeli meghallgatással, a Kúria vezetői – az elmúlt félévet értékelő tájékoztatójukon – nem láttak aggályosnak a salátatörvény e két, elsősorban a Kúriát érintő rendelkezését. És ugyanezen a napon, ezekben az ominózus percekben a magyar parlament Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta Handó Tünde helyére. Ja, és majd' elfelejtettem, hogy – igaz, ellenzéki kezdeményezésre – ugyanezen a napon nyolcadik alkalommal módosították az alaptörvényt (kisbetűvel), mégpedig azért, hogy megszüntessék a hetedik módosítás által megteremtett önálló közigazgatási bíróságokat. (Hab a tortán, hogy a nyolcadik módosítás után az alaptörvény egységes szerkezetű szövege hiányosan jelent meg a Magyar Közlönyben: egy mondat kimaradt belőle. Persze a nyolc év alatt nyolc – jelentős – módosításon átesett alaptörvénynek egy ilyen hiba meg se kottyan.)

Nem csoda, hogy aznap, amikor ilyen igazságszolgáltatási nagyüzem folyt a Kossuth téren, egy másik baki is becsúszott: a salátatörvényhez módosító indítványként beadott bírói, illetve ügyészi béremelést mintegy kéttucatnyi fideszes képviselő »véletlenül« nem szavazta meg, pedig erre az új igazságügyi miniszter, Varga Judit – aki épp Brüsszelben védte a »boszorkányüldözésnek nevezhető politikailag motivált eljárásban« az ország jogállamiságát – személyesen tett ígéretet. Ám a NER résen volt, s Áder János személyében közbelépett. Az államfő visszaküldte a Háznak a salátatörvényt, s a héten a kormánypárti képviselők már nem tévesztették el a gombot. Igaz, a béremelés leginkább a vezetőknek kedvez, a bírói alapbér nem emelkedik, csak a különböző szorzók nőnek.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2019. december 21. 10:46
Van olyan marha, aki elhiszi, h. szorzói csak a főnököknek vannak, a mezei bíróknak nem?
IV. Fawkes
2019. december 20. 20:40
Hányan vannak ezek ott a népszaránál? Egy útépítő század kitelne belőlük... És akkor még dolgoznának is..
ThunderDan
2019. december 20. 14:13
Ez má lassan amolyan aczélendrei matematika lesz. :))))) Bér = alapbér × szorzók Szorzók emelkednek, masszívan. Erre a Népszava rikácsol, hogy nem jó... Idióták...
nyugalom
2019. december 20. 13:18
Van kalapja, nincs kalapja! a libsi, komcsi bírók jól fizetettek, hiszen jó döntéseket hoznak a fajtabélieknek!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!