Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
Ha a társadalom jelentős részét kirekesztjük a szavazati jogból, akkor azzal a demokráciát magát is korlátozzuk.
„Az érme másik oldala, hogy vannak olyan döntések, amelyek kizárólag vagy legalábbis nagyobb arányban érintik a nem állampolgár lakosokat. A Windrush-botrányban, példának okáért, a bevándorlóellenes uszításban gyökerező brit belügyminisztériumi policy, az »illegális« bevándorlók „haza”kényszerítésére irányuló úgynevezett »ellenséges környezet« (»hostile environment«) vezetett el odáig, hogy az országban sok-sok évtizede jogszerűen tartózkodó lakosokat kezdett el deportálni a brit belügy. Ezeknek az embereknek tehát az egész egzisztenciája múlik azon, hogy vajon erősödik-e a bevándorlóellenesség, de nem tudnak ez ellen a szavazataikkal tenni.
A demokrácia lényege, hogy a döntéseket az érintettek – a társadalom tagjai – közösen hozzák meg. Ha tehát a társadalom jelentős részét kirekesztjük a szavazati jogból, akkor azzal a demokráciát magát is korlátozzuk.
A választójogot tehát érdemes volna alapvetően lakóhely alapján felfogni – pontosabban: érdemes volna a lakóhelyet a választójog egyik, de nem kizárólagos forrásának tekinteni. Az, hogy Magyarországon valaha egyáltalán felmerüljön a nem magyar állampolgárok szavazati joga, az két kormányzati migránsozás és három »ellenzéki« ukránnyugdíjásozás (jusson csak eszünkbe a DK szégyenteljes EP-beli viselkedése menekültügyben) között persze elég scifinek hangzik. De attól, hogy valami nem fog megváltozni a közeljövőben, még nem lesz helyes.”