Azt akarjuk, hogy a peremkerületekben élők se érezzék magukat másodrendű polgároknak.
„Sétáló Krakkó. Mi nem annak a pár tízezer főnek tervezzük Budapestet, akik gépkocsival kívánnak közlekedni a legszűkebb belvárosban. Mi a külső kerületek központjait akarjuk fejleszteni, tisztább levegőt, élhetőbb környezetet, jobb tömegközlekedést akarunk.
Azt akarjuk, hogy a peremkerületekben élők se érezzék magukat másodrendű polgároknak. Olyan Budapestet tervezünk, amelynek nem egy központja van, hanem annyi önálló arculattal, identitással és belső sétálóövezettel rendelkező városrésze, ahány kerület a központi autómentes zónát körülveszi.”
„Magyarország sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek! Várjuk az Ön véleményét is!” – hangsúlyozta videóüzenetében a kormányfő.
„Ez egy interjú volt, nem egy politikai manifesztum” – jelentette ki a történész.
Ne a deklarációkat, hanem a gesztusok mögötti hatalmi logikát figyeljük!
A publicista alaposan odapörkölt többek között Szily Lászlónak, Tóta W. Árpádnak és Puzsér Róbertnek is.
Az egyházfőtől még tavaly kértek engedélyt hozzá.
Ez a tolakodása leplezi le, hogy valójában csupán egy kellemetlen, pökhendi kis senki, aki látszatokkal próbálja pótolni azt, ami a személyiségéből végzetesen hiányzik.
