Az összefogásnak ára volt és ára lesz. Bár a politikában lassacskán irreleváns kategóriának tűnik, de leginkább „morális árról" van itt szó.
„Azt gondolom, hogy nyugalom, higgadtság és józan ész szükséges az önkormányzati szavazás eredményeinek értelmezéséhez. Mert hogy többről van itt szó, mint ami első pillanatra szemmel látható. Mi történt?
Ha tömören össze akarjuk foglalni az október 13-ai voksolás történéseit kormánypárti szempontból, akkor azt lehet mondani, hogy a Fidesz-KDNP önmagához és a korábbi eredményekhez képest jól teljesített, a várakozásokhoz képest azonban nem Főleg, ami Budapestet illeti. Országosan a pártszövetség a szavazatok több mint 52%-át szerezte meg, ami a belföldi voksarányokat tekintve 2010 óta a legjobb eredmény, pláne 9 év kormányzást követően. Ezzel szemben az ellenzéki összefogás a leadott szavazatok alig 42%-át hozta el, ami – a tavaszi EP-választást leszámítva – az azt alkotó pártok (összesített) legrosszabb eredménye az elmúlt 9 évben. Beszédes adat, hogy míg a 4 százalékkal magasabb részvétel ellenére utóbbi erők az 5 évvel ezelőtti önkormányzati választáshoz képest 60 ezer szavazatot vesztettek, addig a kormánypártok 200 ezerrel többet szereztek. Ugyanakkor Tarlós István helyett ma már Karácsony Gergelynek hívják a főpolgármestert, 14 fővárosi kerületet már balos polgármester vezet és 7 megyei jogú város került át ellenzéki kézre.
A Fidesz-KDNP megyei listáira, illetve a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben indult képviselő-jelöltjeire megközelítőleg 2 millióan szavaztak, miközben az ellenzéki összefogás ugyanezen vetítési alapon kevesebb, mint 1,6 millió voksot kapott. Az is jól látszik, hogy míg a megyei jogú városokban kiegyenlített a helyzet, Budapesten az ellenzék 10%-ot vert rá a kormányoldalra, utóbbi azonban 20%-ot előbbire vidéken.
Kissé elnagyolt ecsetvonásokkal tehát úgy festhetjük le a helyzetet, hogy míg a nagyvárosi régiók a balliberális oldal felé orientálódnak, ahogy megyünk a kisebbek felé a településszerkezetben, úgy növekszik a jobboldal támogatottsága – ez persze nem új jelenség, de az 5 évvel ezelőtti helyhatósági választásokhoz képest még inkább szembeötlő a megosztottság (akkor a megyékben 7%-ot vert rá a Fidesz az össz-ellenzékre). Ráadásul ha a mostani voksokat transzformáljuk át az országgyűlési egyéni választókerületekre, akkor a Fidesz-KDNP 81 mandátumot szerezne: 78-at vidéken, 3-at Budapesten – ami egy 52%-os listás eredménnyel nem kétharmados, de nagyon stabil többséget eredményezne a parlamentben.”
Tüdőlövést kapott a Tisza kampánya a megszorító csomag kiszivárgásával, és már a Medián is a Fidesz erősödését mutatja. A Mestertervben G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel elemzik az őszt.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Olyan választás lesz jövőre, ahol mindenki előtt minden tiszta. Tudjuk, hogy melyik fél mit akar.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
