A magyarok felkelése önmagán túlmutató esemény volt. Nem csupán egy, de az összes szovjet elnyomás alatt élő kelet-európai nemzet számára reménysugárt jelentett, hogy látták: lehetséges szembefordulni az elnyomókkal. Ebből pedig a lengyelek, románok, csehek, vagy a keletnémetek is építhettek, erőt meríthettek.
Volt még egy dolog, ami miatt messze túlmutatott az országhatárokon a magyarok ‘56-os forradalma. Rákényszerített a Szovjetuniót, hogy mutassa meg a kommunizmus igazi arcát. A sztálini terrorról már nyugaton is hallottak korábban, de a közvélemény 1956-ban szembesült igazán azzal, hogy a rendszer velejéig hazug voltával. A nyugati értelmiség ekkor kezdte megérteni, hogy milyen messze van a valóság az illúzióktól. Azoktól az illúzióktól, amelyeket a kommunizmussal kapcsolatban tápláltak, miközben jóhiszeműen rendeztek marxizmus-vitákat egyetemi szemináriumokon.”