A populizmus egy alternatív demokráciamodell keresését jelenti.
„Ivan Krastev azon kevés liberális gondolkodó közé tartozik, akit mindig érdemes elolvasni, mert nem azt a szokásos mantrát mondja és írja, amit a többség, s mindig nagyon jól érti és tálalja a keleti uniós tagállamok perspektíváját. Legutóbbi írásában is van sok minden, amivel lehet vitatkozni, de emellett számos megfontolandó gondolatot is találunk. Krastev és szerzőtársa összeszedi, hogy milyen okok vezettek a populizmus – ami szerintük nyilvánvalóan negatív jelenség – megerősödéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a liberalizmus válságához:
- A populizmusnak nem táplálkozik a háború előtti jobboldali autoriter örökségből. Ezzel szemben abból igenis táplálkozik, hogy a liberalizmus a rendszerváltoztatáskor megkövetelte az “imitációt”, vagyis a másolást. A populizmus tehát a más által kínált minták másolásával szembeni lázadás.
- A kilencvenes évek privatizációja, majd pedig a 2008-as válság bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a (neo)liberális gazdasági elit tevékenysége nem volt több, mint „kaszinó kapitalizmus”. A populizmus az ilyen értelemben felfogott kapitalizmus elleni lázadás is.
- A nyugatról folyamatosan érkező kritikák azt sugallják, hogy a kelet-közép-európai államok mindig is alsóbbrendűek lesznek. Miközben az EU-csatlakozás feltételeit teljesítették, mégsem kezelik őket egyenlő partnerként. Mindez persze az állampolgárok többsége számára nem elfogadható.
- A rendszerváltoztatás liberális értelmiségi elitje - így például Vaclav Havel - óriási hibát követett el: az 1989 és 1990 közötti időszak viszonylag kis politikai veszteségek mellett tette volna lehetővé, hogy létrejöjjön egy sajátos kelet-közép-európai demokratikus modell. Ez a lehetőséget akkor az elitek elszalasztották. A populizmus tehát valójában egy alternatív demokráciamodell keresését jelenti.
- A puha rendszerváltoztatások nem jelentették a társadalmi igazságosság elkövetkezését sem; abban az értelemben semmiképp, hogy a kommunista elit továbbra is a helyén maradhatott. A populizmus tehát azért is népszerű, mert a radikális elitcsere ígéretével lép fel.
- Az emberek alapvetően csalódottak az individualizmus kínálta lehetőségekben. A liberalizmus által kínált individuális társadalomkép sem a társadalmi mobilitás, sem a gazdasági lehetőségek terén nem hozott eredményeket. A populisták a kereszténydemokrácia fogalmával új közösségi teret és létet ígérnek.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Orbán Balázs sem hagyta szó nélkül az égbe kiáltó önellentmondást.
Az amerikai alelnök szinte ugyanazt gondolja a legfontosabb kérdésekről, mint Orbán Viktor.
Jusson eszünkbe most, amikor a Török Áramlat elleni szabotázskísérlet kapcsán is megjelentek az ukránpárti „szakértők”.
Az Orbán-kormányok vezető szerephez jutottak a mélyállami birodalmi szerveződés lebontásában.
Kemény, határozott vélemény.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
Üvöltsön a Fel vörösök, proletárok minden Teslából, Ferrariból és bömösből egészen vasárnapig!
