Miért és hogyan demokratizáljuk a gazdaságot?

„A megújulóban lévő baloldalnak nagyon konkrét tervei vannak a gazdaság demokratizálására. Az Egyesült Államokban a társadalom 71%-a azt mondja, hogy a gazdasági rend nem neki dolgozik. Elisabeth Warren szenátor, demokrata elnökjelölt terve szerint az egymilliárd dollárnál nagyobb bevételű részvénytársaságoknak új, a szövetségi kormány által jóváhagyott kartát kellene elfogadtatniuk, mely figyelembe veszi a munkások, a közösség és a Föld érdekeit is.

Alexandria Ocasio-Cortez radikális demokrata kongresszusi képviselő Zöld New Dealje akár 10 millió új munkahelyet is teremtene az államilag finanszírozott hőszigetelési és más fenntarthatósági projektnek köszönhetően.

Nagy-Britanniában Margaret Thatcher privatizációs hulláma látványosan csődöt mondott. A Legatum nevű piaci fundamentalista think tank 2017-es felmérése szerint a britek többsége visszaállamosítana mindent: 83% a vizet, 77% a gázt, 76% a vasutat, 66% a hadiipart és 50% még a bankokat is. Az utóbbi bizony nem elképzelhetetlen: az Európai Unióban a banki eszközök 20%-a ma is állami bankok kezében van.

A brit munkáspárt Inkluzív Tulajdoni Alap (Inclusive Ownership Fund) terve szerint minden 250-nél több embert foglalkoztató cég tulajdonjogának 1%-át évente át kellene adnia egy inkluzív tulajdoni alapnak, melyet a munkások tulajdonolnak. Így ők döntéshozókká válnak, és természetesen osztalékban is részesülnek. Idővel pedig munkavállalói tulajdonba mennek át a nagyvállalatok.

Szintén fontos lehetséges megoldás a szövetkezetek támogatása. Magyarországon ez kevésbé ismert forma, még mindig valahogy a szovjetrendszerhez kötik, pedig Nyugat-Európában hatalmas kultusza van. A spanyolországi Mondragon szövetkezetnek például 80 000 tagja van, és 12 milliárd euró árbevételt produkál évente!”