A környezeti katasztrófa hírnökei arra mozgósítják a gyerekeket, hogy neveljék át állítólag felelőtlen szüleiket.
„Sok szerző elismeri, hogy a klímaszorongás inkább metafora, semmint tudományosan igazolható diagnózis. Általában úgy fogalmaznak, hogy »még nem« hivatalosan elismert diagnózis, ami azt jelenti, hogy csak idő kérdése, helyet kap-e az Amerikai Pszichiátriai Társaság kiadványban, a Pszichiátriai betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM-5). Rendszeresen találkozni olyan véleményekkel, amelyek kifejezetten is bizonygatják, hogy jóllehet a DSM-5-ben egyelőre nem szerepel, a klímaszorongás idővel hivatalosan elismert diagnózis lesz. Mintahogy e diagnózis egyik védelmezője fogalmaz, »A DSM-5-ben nem szerepel ugyan, de több szakmai szervezet, így a Brit Pszichoterápiai Tanács (UKCP), az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) és a Wellcome tröszt már írt róla.«
Nem elég tehát, hogy a szörnyű jövővel ijesztgetik a gyerekeket. Nem elég, hogy orvosi állapotnak állítják be az ijesztgetés kiváltotta magatartást. A riogatók már a szülőket is célba veszik. A Daily Telegraph beszámol róla, hogy szakértők közlése szerint növekszik a »klímaszorongás« címén kezelt gyermekek száma, s e szakértők figyelmeztetik a szülőket, hogy ne »rémisztgessék« gyermekeiket a klímakatasztrófával.
Minthogy a gyermekek rémisztgetésének programját erőteljesen terjesztik a társadalom minden szintjén, nem kis tisztességtelenséget igényel, hogy a terjesztők elhárítják magukról a felelősséget a következményekért. De hát olyan világban élünk, melyben a gyermekek rémisztgetését valami egészen másnak nevezik: az emberiséget fenyegető halálos veszedelem tudatára ébresztik vele, úgymond, a fiatalságot. Olyan világban élünk, melyben a környezeti katasztrófa hírnökei arra mozgósítják a gyerekeket, hogy neveljék át állítólag felelőtlen szüleiket. Olyan világban, melyben klímaaktivisták nem találnak semmi kivetnivalót abban, hogy egy tizenhatéves lány mögé rejtőzzenek, s az ő ifjú, ártatlan arcát használják fel politikai üzeneteik célba juttatására. Olyanban, melyben a pszichiátriai betegség meséjével is arra igyekeznek rávenni az embereket, hogy féljenek a jövőtől.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A karácsony nem más, mint a legnagyobb hálaadó ünnepünk. Érthető is, hogy az ember ellenségei miért akarják ezt most már tiltani, valami másra cserélni. Nizalowski Attila írása.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
