Az Index elment Indiába klímakatasztrófát nézni – és valójában szervezési katasztrófát, emberi és bürokratikus nemtörődömséget talált. Amit aztán mégis könnyedén, továbbra is klímakatasztrófának neveznek.
„Így néz ki a klímakatasztrófa közelről” – írja Földes András az Indexen. A videós cikk arról szól, hogy egy indiai városban, a közel tízmilliós Csennaiban (korábbai nevén: Madrász) elfogyott a víz; Földes szerint ez az első nagyváros a Földön, amiben beköszöntött ez a probléma.
Az Index szerint „Csennai volt a Földön az első olyan nagyváros, ahol elfogyott a víz, és a lakók a saját bőrükön érezték meg a klímaváltozás hatását. Az ivóvizet ugyan eddig is vásárolniuk kellett, de az össze sem mérhető azzal, hogy mennyire vízre lenne szükségük fürdéshez, mosáshoz és a takarításhoz”.
Nos, hasonló probléma, ha nem is ekkora mértékben, de már beköszöntött többek között a dél-afrikai Fokvárosban, illetve Barcelonában is.
Elhangzik, hogy most eltűnt a város vízvezetékeiből a víz, s hogy tíz éve egyre nagyobbak a szárazságok.
Ugyanakkor – csak erre kevésbé hívja fel a figyelmet Földes – a víz nem fogyott el: a légi felvételeken jól látszik, hogy van ott víz, a víztározóban. Később el is hangzik, hogy
A nyomornegyed mellett is ott a folyó, de azzal is az a baj, hogy szemetes.
A folyó miatt már most aggódnak, hogy ki fog önteni, hiszen októberben jön a monszun.
Csak hát nem használják az esővizet, nem tisztítják meg a folyó meg a víztározó vizét, és az is kiderül, hogy tíz éve még fele ennyien, azaz ötmillióan laktak a városban. Ha egy város lakossága pár év alatt milliókkal nő, akkor rossz infrastruktúra mellett, bizony, nehéz biztosítani az ellátásukat.
A férfi, aki az Index-videó egyik részében még arról szövegel, hogy hetven éve nem látott ilyen aszályt, a videó végén azon kesereg, hogy a tavalyi monszun mekkora károkat okozott.
Breaking news:
és mindkettőnek szélsőséges az időjárása. Jut elég víz a régióban mindenre egy év során – csak meg kellene oldani szervezésileg, infrastrukturálisan a megőrzését, tárolását, adagolását.
*
Mit is szűrhetünk le a fentiekből?
Azt, hogy Csennai aktuális vízproblémái 1. a drasztikus gyorsaságú és léptékű túlnépesedésnek; 2. a rossz, fejletlen és egyébként is elhanyagolt infrastruktúrának; 3. az ott lakó embertömegek – mondjuk ki – alapvető igénytelenségének köszönhető.
Ez van, nem ugyanazt gondolja a környezet védelméről egy dán középpolgár és egy Csennai-külsőn tengődő bádogviskó-lakó – mert utóbbinak nincs rá se ideje, se energiája, se tudása, se tudata.
Az is elhangzik, hogy a város terjeszkedése ellentétes a vízlelőhelyek megóvásával. Hát, ez sem épp a klímaváltozás problémája: „Azért nincs ivóvíz, mert lakónegyedeket építettek rájuk”. A válság fő oka az egyik megszólaló szerint is a túlnépesedés. Aztán: „Az a vízellátás, amit a mennyből kapunk. Eső formájában. Vannak vízgyűjtőink Csennai körül. Ott gyűjtöttük az esőt. De ezeket évek óta nem tisztították. A tavakat tönkretették, teleszemetelték. Ezeket a vízfelületeket kellene helyreállítani”. Mutatnak ugyan egy kiszáradt tavat, de a légifelvételeken látszik, hogy egyébként iszonyat sok nyílt víz van a város körül. Mások szerint a kormány teszi tönkre a vízlelőhelyeket, és még a korrupció is előkerül.
Ja, és a legjobb Földes-megjegyzés: „Indiában a csapvíz sosem volt iható, tehát azt mindenkinek vásárolnia kell”.
A szemét nem a klímaváltozás miatt került a folyóba és a víztározóba, az embertömegek nem a klímaváltozás miatt költöznek be és szaporodnak tovább a városban, ahogy a város szegényes vízellátását és a korrupciót sem a klímaváltozás okozta.
A klimatikus változások legfeljebb hozzátettek valamit ehhez a már rég létező, nem csekély problémahalmazhoz.
*
Az Index tehát elment Indiába, Csennaiba, hogy a klímaváltozás okozta vízkatasztrófáról forgasson, és ehelyett
És most eltűnődhetünk azon, hol van a fake news határa zöld és zöld témák között.
Kuzmányi azt részletezi, hogy mennyi idő, energia, jóakarat és pénz ment rá a Notre-Dame új liturgikus berendezéseire. Ez szép. De ettől még a végeredmény kiábrándító.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Óriási káoszt okoztak a tüntető traktorosok.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
