Guterresnek voltak lehetőségei „mozgásba hozni valamit”, de nyilvánvalóan nem élt ezekkel.
„Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára nyitotta fel a szememet. Gretához fordulva a következőket mondta: »Még mindig vannak olyan dolgok, amiknek meg kéne történniük, de nem történnek meg. Vagy olyan dolgok, amiknek nem kéne megtörténniük, mégis megtörténnek. Mégis, most itt van az esély arra, hogy mozgásba lendüljön valami. És ezt a bátorságodnak és a mozgalmadnak köszönhetjük.«
Mikor Antonio Guterres 2016 októberében az Egyesült Nemzetek főtitkára lett, már hosszú politikai karriert tudhatott maga mögött: a portugál parlamentben volt képviselő, a Partido Socialista főtitkára volt, Portugália miniszterelnökeként szolgált, a Szocialista Internacionálé elnöke és az ENSZ menekültügyi főbiztosa is volt.
Tehát abból lehet kiindulni, hogy Guterresnek voltak lehetőségei »mozgásba hozni valamit«, és gondja lehetett volna arra, hogy »dolgok, amik nem történnek meg«, megtörténjenek és olyan dolgok, »amik megtörténnek«, ne történjenek többé meg. Nyilvánvalóan nem élt ezekkel a lehetőségekkel. Abban a tíz évben, amikor Guterres menekültügyi főbiztos volt, a menekültek száma világszerte 38 millióról 60 millióra emelkedett.
Ez nem az ő hibája volt, de nem is tanúskodik sikeres válságkezelésről. Guterrest 2015-ben mégis a német fenntarthatósági díjjal tüntették ki az északi-tengeri Juist szigetével és az Iglo spenótfőzelékével egyetemben.
Négy évvel később meg kigurítja a vörös szőnyeget Greta elé. Áldását adja arra, hogy »valami mozgásba lendüljön«. Egy tizenhat éves kislánynak és az ő mozgalmának kell a világot megmenteni. Meglátjuk, hogy a klíma partner lesz-e ebben. Jelenleg úgy tűnik, hideg estékkel tüntet a globális felmelegedés ellen.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
