A népámítás propagandája

„Nézzük meg tételesen, mi a kommunikáció, és mi a valóság.

A KSH adatai szerint valamivel több mint 151 ezer pedagógus dolgozik a közoktatásban. 10 ezer feladatellátási hely (intézményegység) működik, amelynek kinevezett vezetője van, ami azt jelenti, hogy az első körben a pedagógustársadalom 6,6 százaléka kaphat béremelést, ha a fenntartója arra méltónak találja (a rendszer hűséges kiszolgálójaként viselkedik, nem autonóm és innovátor vezető pedagógusként). A törvény feltételes módban fogalmaz: adható. Ez minden, csak nem valós béremelés a pedagógusok számára. Ráadásul immár bármikor felmenthető lesz az intézményvezető.

A másik esetben a kormány béremelésként tünteti fel azt, hogy a gyakornoki idő lerövidül az osztatlan tanárképzésben résztvevő pedagógusoknak. Osztatlan tanárképzésre évente 2000 főt vesznek fel. Csapó Benő professzor úr számításai szerint minden harmadik felvételt nyert hallgatóból lesz pályakezdő pedagógus, ennek a számnak a fele jut el a minősítő vizsgára (eddig a pályakezdést követő második évben volt kötelező a vizsga). 2000 főből marad 350 fő. Ez a 151 ezer pedagógus 0,2 százalékánál rövidíti le az előrelépést, amely nettó havi 10 ezer forint emelkedést jelent, vagyis 132 ezer forintról 142 ezer forintra emelkedik a bérük.

Valós béremelésnek viszont azt tekintjük, amikor minden pedagógus bére azonos logika mentén (a vetítési alap egységes megemelésével) megemelkedik úgy, hogy közben a munkaterhek nem növekednek tovább.

A kormánynak be kellene fejeznie a propaganda-hadjáratot a pedagógus bérekkel kapcsolatban, és meg kell kezdenie a bérek felzárkóztatását a versenyszféra diplomás béreihez, mert ennek a folyamatnak, bármilyen furcsa, a magyar gazdaság lesz a legnagyobb vesztese! Arról kellene elgondolkodni, hogy a romániai pedagógusbérek hogyan előzhették meg a magyar tanárok béreit? Hová lett a »minden idők« legjelentősebb béremelésének értéke?

Jó lenne, ha a kormány felébredne, és elkezdené átdolgozni a becsődölt pedagógus életpályamodellt, létrehozna helyette még ebben az évben egy értékálló bérfelzárkóztatási rendszert, amelyet 2020. január 1-jével be is vezetne. Nagyon rossz üzenet az állam részéről, ha azt a jelenlegi állapotot konzerválja, miszerint a versenyszféra és a közszféra diplomásai között Magyarországon a legnagyobb a bérolló az Európai Unióban.

A rendszer önmagát fogja elpusztítani, ha nem lesz elegendő tanár. Ha így folytatódik, tíz év múlva csak »egyesek« gyermekeinek kiváltsága lesz az iskolába járás a pedagógushiány miatt.”