Maróth Miklós szakmai munkásságát érő támadások esetében leginkább a kettős mérce a furcsa. Ugyanazoknak az akadémiai átalakítások miatt sértett érdekcsoportoknak a háza tájáról kérik rajta számon a nemzetközi tudományos teljesítményt, ahol a közelmúltban még nemzetközileg kiemelkedőnek ítéltek és pajzsra emeltek egy szó szerint nulla nemzetközi publikációval rendelkező kutatót a sajátjaik közül.
Mint úgy általában a politikai nézetekkel, Maróth Miklóséval is lehet vitatkozni. Méltatlan viszont, hogy kinevezésének ellenzői épp tudományos teljesítményét kérdőjelezik meg.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat élére kinevezett Maróth Miklós professzor 76 éves. Ebből következik, hogy egy olyan korszakban kezdett tudománnyal foglalkozni, amikor nemzetközi teljesítmény – pláne a nyugati tudomány berkein belül – még messze nem volt követelmény ahhoz, hogy valaki előre jusson a hazai ranglétrán.
1987-ben a vasfüggöny innenső oldaláról jutott el a Harvardra, 1989-ben és 1994-ben pedig szakterületének egyik legjelentősebb nemzetközi kiadójánál, a Brillnél jelentek meg könyvei.
Emellett az évek során 17 nemzetközileg jegyzett (Scopusos) tudományos cikket publikált. Összehasonlításképpen: az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársai egy főre lebontva átlagosan alig egy ilyen cikkel rendelkeznek. Jogtudományból 0,755, politikatudományból 2,27, történettudományból 0,42, irodalomtudományból 0,72 az átlag. Maróth Miklós személyes átlaga tehát nagyjából hússzorosa a fenti intézetek kumulált átlagának*. E mellett Maróth Miklós szakterületének, az arab filozófiának a csúcsfolyóirataiban (Arabica és a Der Islam) is publikált.
Maróth Miklós szakmai munkásságát érő támadások esetében leginkább a kettős mérce a furcsa. Ugyanazoknak az akadémiai átalakítások miatt sértett érdekcsoportoknak a háza tájáról kérik rajta számon a nemzetközi tudományos teljesítményt, ahol a közelmúltban még nemzetközileg kiemelkedőnek ítéltek és pajzsra emeltek egy szó szerint nulla nemzetközi publikációval rendelkező kutatót a sajátjaik közül. Különösen visszatetsző, amikor a bölcsész Maróth Miklóson ugyanezen körök a reál tudományok mércéjével kérik számon a teljesítményt. Olyan ez,
a bajnokság alatt, miközben pusztán haveri alapon nemzetközi sztárcsatárként ünnepli Ödönkét, akinek eddig még a labdát sem sikerült eltalálnia.
Vannak a nemzetközi színtéren Maróth Miklós generációjába tartozó, nála nagyobb tudományos munkássággal rendelkező arabisták és iszlámkutatók? Persze. Kevésről mondható el ugyanakkor, hogy tudományos munkája mellett kampuszt alapított, és szinte a nullából teremtette meg a nemzetközi színvonalú kutatás alapvető feltételeit a hazájában. Mindezek mellett Maróth Miklós nemzetközileg is bizonyított a tudományszervezés terén, hiszen 2007-ben az Union Académique Internationale elnökévé választották. Nota bene: Maróth Miklós az MTA rendes tagja. Így aki a tudományos tevékenységét bírálja, az egyben azt állítja, hogy
Tehát maga is úgy gondolja, hogy eljött az ideje az intézményes reformoknak.
Publikációit és munkásságát tekintve Maróth Miklós ma az első számú arabista és iszlámkutató és az egyik legkiemelkedőbb bölcsész Magyarországon. Hogy tudományos idézettsége elmarad sok egyéb humán, pláne reál tudósétól, az leginkább szakterülete specifikusságának tudható be. Ha pedig a Maróth Miklós vezette Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a jövőben csak fele akkora elvárásokat állít majd fel kutatói számára, mint amilyeneket ő saját magával szemben állított, az már mérföldes előrelépést jelent az eddigi helyzethez képest.
* Az e mondatban szereplő adatokat utólag javítottuk - a szerk.
Jó vagy rossz kompromisszum született a múlt héten az Európai Parlamentben? Az új, egységes szabályozás vajon megoldja az Európát fenyegető tömeges bevándorlás ügyét? Egy jogászt és egy migrációkutatót kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Varga Mihály jó hírrel nyitotta a hétvégét.
Számos nyugati biztonsági forrás szerint az ukrán katonai veszteségeket erősen alábecsülik.
