Az elbocsátási és cenzúraügyek sokaságának, valamint a túlcsorduló propagandának visszhangja is lett.
„Külcsínre is látványos lett a központosítás: egységes dizájn, ugyanaz az online felület, megyénként változó mozaikszavakból kirakott névvel. A leglátványosabb külsőség a már említett, fontos kampánypillanatokban ellőtt tökéletesen azonos címlap: először a 2018-as országgyűlési választás előtt gyönyörködhetett bennük az olvasóközönség.
A címlap persze nem önmagában álló egység, az újságok tartalmának tekintélyes része részben vagy teljes egészében egységes, központilag meghatározott. Itt egyébként érdemes megemlíteni, hogy az országos tematikájú cikkek egységesítése önmagában messze nem ördögtől való dolog, hanem nagyon is racionális médiagazdaságtani megfontolások is állhatnának mögötte, ugyanakkor az arányok és maga a közölt tartalom az, ami túllő célon.
Hogy pontosan mi is az a tartalom, amely messze viszi a megyei napilap-portfóliót attól, hogy betöltse eredeti funkcióját, azt a Mérték 2018-as, fél éven át készített tartalomelemzései mutatják be kitűnően: »A központi oldalak főként a kormányzati propagandát közvetítették (ti. az ország fejlődik, egyedüli ellenségünk a migráció és a sorosista ellenzék), míg a megyei oldalakon – néhány ritka kivételtől eltekintve – nem volt politika, problémafelvetés, csupán fejlesztések, közszolgálati tartalom, krimi és színes történetek. A magyar politikai ellenzék a lapok hasábjain nem létezik – ha mégis, akkor csak negatív szövegkörnyezetben.«
Ez utóbbi pont alól talán valamelyest a legutóbbi tél vidéki tüntetései, a számos helyen megszervezett félpályás útlezárások képeztek kivételt: bár leginkább mégiscsak azért, mert az útblokádokról közlekedési információk formájában adtak hírt a helyi újságok. Az elmúlt években ráadásul az elbocsátási és cenzúraügyek sokaságának, valamint a túlcsorduló propagandának visszhangja is lett, ami már régen nem ugyanaz a helyzet, mint amikor szinte csak az érintettek tudtak a lapoknál előforduló, szerkesztési szabadságot érintő konfliktusokról, vagy amikor lopakodva közelített a propaganda az olvasókhoz.
Mindezekkel együtt önmeghatározásuk, piaci helyzetük, célcsoportjuk szerint ezek lennének azok az újságok, amelyek leginkább a helyi ügyekkel foglalkoznak.”
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hamarosan a helyszínre érkeznek.
A gazdasági és energetikai miniszter őszinte részvétét fejezte ki az elhunyt családjának.
