Az elbocsátási és cenzúraügyek sokaságának, valamint a túlcsorduló propagandának visszhangja is lett.
„Külcsínre is látványos lett a központosítás: egységes dizájn, ugyanaz az online felület, megyénként változó mozaikszavakból kirakott névvel. A leglátványosabb külsőség a már említett, fontos kampánypillanatokban ellőtt tökéletesen azonos címlap: először a 2018-as országgyűlési választás előtt gyönyörködhetett bennük az olvasóközönség.
A címlap persze nem önmagában álló egység, az újságok tartalmának tekintélyes része részben vagy teljes egészében egységes, központilag meghatározott. Itt egyébként érdemes megemlíteni, hogy az országos tematikájú cikkek egységesítése önmagában messze nem ördögtől való dolog, hanem nagyon is racionális médiagazdaságtani megfontolások is állhatnának mögötte, ugyanakkor az arányok és maga a közölt tartalom az, ami túllő célon.
Hogy pontosan mi is az a tartalom, amely messze viszi a megyei napilap-portfóliót attól, hogy betöltse eredeti funkcióját, azt a Mérték 2018-as, fél éven át készített tartalomelemzései mutatják be kitűnően: »A központi oldalak főként a kormányzati propagandát közvetítették (ti. az ország fejlődik, egyedüli ellenségünk a migráció és a sorosista ellenzék), míg a megyei oldalakon – néhány ritka kivételtől eltekintve – nem volt politika, problémafelvetés, csupán fejlesztések, közszolgálati tartalom, krimi és színes történetek. A magyar politikai ellenzék a lapok hasábjain nem létezik – ha mégis, akkor csak negatív szövegkörnyezetben.«
Ez utóbbi pont alól talán valamelyest a legutóbbi tél vidéki tüntetései, a számos helyen megszervezett félpályás útlezárások képeztek kivételt: bár leginkább mégiscsak azért, mert az útblokádokról közlekedési információk formájában adtak hírt a helyi újságok. Az elmúlt években ráadásul az elbocsátási és cenzúraügyek sokaságának, valamint a túlcsorduló propagandának visszhangja is lett, ami már régen nem ugyanaz a helyzet, mint amikor szinte csak az érintettek tudtak a lapoknál előforduló, szerkesztési szabadságot érintő konfliktusokról, vagy amikor lopakodva közelített a propaganda az olvasókhoz.
Mindezekkel együtt önmeghatározásuk, piaci helyzetük, célcsoportjuk szerint ezek lennének azok az újságok, amelyek leginkább a helyi ügyekkel foglalkoznak.”
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
„Ha nincs Fidesz, nincs parti.”
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Óriási ováció fogadta a miniszterelnököt a rendkívüli Lázárinfón.
A szegediek is üdvrivalgással fogadták.
Újabb döbbenetes szálak a Tisza Párt körül: Ceber Roland ismét lebukott, ezúttal úgy tűnik drónokkal és különleges eszközökkel szerelte fel az ukrán titkosszolgálatot. A kérdés már csak az: hogyan mozoghat szabadon a frontvonal és a külföld között egy hadköteles korú férfi, miközben másokat az utcáról visznek el?
Lázár János volt a Hotel Lentulai vendége, ahol Lentulai Krisztián kérdéseire nemcsak a magyar politika állapotáról, hanem a következő évek tétjéről is nyíltan beszélt.
