Az okostelefon ugyan lassabban öl, de biztosabban és tömegméretekben.
„Az okostelefon ugyan lassabban öl, de biztosabban és tömegméretekben. Nem tűzpárbajban, kirívó esetektől eltekintve nem is a száguldó vonat elé csalva áldozatát, hanem kommunikációban, illetve annak hiányával ember és ember közti kapcsolatokat. Családban, munkahelyen, bélyeggyűjtő szakkörben vagy sportöltözőben. Mindenütt, ahol hajdan először is mondanod kellett valami érdemit a kiszemelt lánynak, a főnöknek, a társaknak – erre, mint a revolver előtti időkben, volt egy töltényed –, amitől ők felfigyeltek rád, aztán nap mint nap szavakkal, beszéddel, gesztusokkal is bizonyítékát adtátok annak, hogy összetartoztok.
Most minderre itt a telefon. A fiú nem a lány kezét fogja, a papa és a mama nem a gyerekét, hiszen mindenkinek csak két keze van, azzal meg a gombokat kell nyomkodni, különben végzetesen kimaradunk az információáramlásból. Hogy mellettünk is ül valaki? Semmi gond, neki is megvannak a maga körei.
Az üzenetek jobbára fél mondatokban, pár százas szókinccsel, újmagyar, újangol, minden egyéb nyelven, de napi huszonnégy órában özönlenek. A legnagyobb csapás, ami ma embert érhet, ha otthon felejti, elhagyja vagy lemeríti a telefonját. Nyaraláskor, étteremben, meccsen keservesen szórakozom a „békésen egymás mellett élő” családok, párok látványán, hasonló értetlenséggel figyelem gyerekek kezében a több százezres csodákat, miközben tudom némelyikükről, hogy a család többhavi jövedelmét markolásszák.
Sovány vigasz, de biztató, hogy egyes utazási irodák már felárral kínálják a telefonmentes utazásokat. Nincs mese, az elvonókúráért fizetni kell, persze csak azoknak, akik felismerik, hogy szenvedély rabjai, tehát betegek, kezelésre szorulnak. A túlnyomó többség azonban ezért a pénzért sokkal inkább vesz még egy okostelefont.”
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
A Klímapolitikai Intézet szerint az alkalmazkodás lehetőségei már ma is ismertek.
Horváth Nándor tölti majd be a jövőben a parlamenti képviselőcsoport sajtófőnöki pozícióját.
