Nem kell félni a liberális demokráciától

„Budapestről néha úgy tűnik, a magyar kormány az EU állandó "bajkeverője". Az Európai Bizottságban dolgozva hogyan élte meg a gyakori vitákat?
Régóta vagyok a politikában és mindig támogattam az EU bővítését, Magyarországot pedig mindig is erős szimpátia kísérte az Unióban. Nekem költségvetésért és pénzügyekért felelős biztosnak nem volt sok problémám a kormánnyal és a Pénzügyminisztériummal. Ha van köztünk nézetkülönbség, Varga Mihályék mindig figyelembe veszik a véleményünket. Bizonyos témákban nem értünk egyet a magyar kormánnyal, ilyen például az igazságszolgáltatás függetlensége. Egy jól működő, független igazságszolgáltatás a gazdasági fejlődés szempontjából is fontos, ezzel kapcsolatban vannak aggodalmaink, ezért konkrét ajánlásokat fogalmaztunk meg a kormánynak. A mi elképzelésünk szerint az Európai Uniónak a liberális demokrácia értékein kell alapulnia, és semmiképpen sem valamilyen »illiberális demokráciáén«. Politikai ügyekben így vannak ellentéteink, de ettől még egy családhoz tartozunk.

Gondolja, hogy a Bizottságnak jelenleg elég eszköz áll a rendelkezésére arra, hogy fellépjen egy olyan tagállammal szemben, amelyik eltávolodik az uniós értékektől?
Igen. A 7. cikkely szerint indított eljárás megfelelő. Ez elindult Magyarországgal szemben is. Európa nem csak egy gazdasági térség, értékeket is jelent. Olyan kontinens, amely a világon egyedülálló értékekkel bír: nincs halálbüntetés, fontos a nemek közti egyenlőség, a tisztességes adózás, a magas szintű oktatási rendszer, a közös fellépés a klímaváltozással szemben, a szociális biztonság, a demokrácia, a sajtószabadság, a független igazságszolgáltatás. Ezeket mindenkinek tiszteletben kell tartania. A Európai Bizottság most dialógust folytat ezekről a magyar és a lengyel kormánnyal, és ha ez nem vezet eredményre, jöhet az eljárás. De a végső döntéseket majd az Európai Tanácsnak kell meghoznia.

Orbán Viktor rendszeresen azt vetette a Juncker-bizottság szemére, hogy politizál, miközben nem ez lenne a dolga. Erről mit gondol?
Az Európai Bizottság az EU általános értékeinek őrzője, ez a testület felelős az alapszerződésekben foglaltak átültetéséért a gyakorlatba. Egyébként pedig politikusokból áll – néppárti, liberális, baloldali politikusokból, de ettől függetlenül nagyon egységesek vagyunk a jogállamiság kérdésében, mert ez is az alapszerződés része. De nem politizálunk, alapértékeket védünk. Felvetünk ügyeket, ám a végső döntéseket a Tanács hozza meg.

Orbán Viktor azért is kritizálja az Európai Bizottságot, mert az szerinte kettős mércét alkalmaz: egyes tagállamokkal nagyon szigorú, például a költségvetési hiány miatt, másokkal viszont – például éppen Franciaországgal – sokkal engedékenyebb.
A költségvetésért felelős, francia biztosként most zavarban vagyok. De természetesen kijelenthetem, hogy nincs kettős mérce. Magyarországgal amúgy sincsenek költségvetési vitáink. Mint említettem, vannak nézetkülönbségek, de inkább ne teremtsünk újakat ezekből.

Milyen gazdasági kockázatokkal kell szembe néznie az EU-nak a következő időszakban?
A gazdasági lassulással, ennek már vannak is jelei. Egy no-deal Brexit hatásai kiszámíthatatlanok. Vannak problémák a német gazdasággal is, a feldolgozóipar gyengül, ott is lassulhat a növekedés. De összességében az európai gazdaság erős, stabil, a hetedik egymást követő évben tart a növekedés, minden országban növekszik a gazdaság.

Hogyan látja az EU kínai és amerikai gazdasági kapcsolatait?
Az Unió a világ legnyitottabb gazdasága. Minél nyitottabb globális piacot szeretnénk, de közben a környezetvédelmi szempontokra is figyelnünk kell. A kölcsönösség elvét figyelembe véve van néhány kifogásunk Kína kereskedelmi politikájával szemben és aggódunk a protekcionista amerikai intézkedések miatt.

Ha adhatna három tanácsot a következő Európai Bizottságnak mik lennének ezek?
Csökkentsék tovább a különbségeket a tagállamok között és az egyes tagállamokon belül is, mert az egyenlőség alapérték. A második a klímaváltozás elleni küzdelem fontossága, a harmadik pedig a liberális demokrácia. Ettől senkinek nem kell félnie, mint ahogy a szabad sajtótól, a független igazságszolgáltatástól a jogállamtól sem. Orbán Viktort régóta ismerem, 1998-ban találkoztunk először, amikor fiatal kormányfőként még nagyon liberális volt. Neki sem kell ezektől tartania. A pártja amúgy is erős, sokan támogatják – nincs rá szükség, hogy megváltoztassa a szabályokat azért, hogy választásokat nyerjen.”