Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Nem arról szól a konzervativizmus, hogy „legyen úgy, mint régen volt”.
Nem szeretnék olyan konzervatív lenni, aki azért konzervatív, nehogy liberális legyen. Vagy aki azért tesz bármit is, mert eleink is úgy tették, #ezerévigjóvoltúgy, szóval akkor annál szükségképpen most sem lehetne jobbat kitalálni. Ennél azért több potenciál van a konzervativizmusban.
Nőként, anyaként egyedi hatalmunk van: „…a kéz, amely a bölcsőt ringatja, az egész világot igazgatja.”* Tudnunk kell, hogyan és miért formáljuk a világot, és nem lenne-e máshogy jobb. És tudnunk kell mindenekelőtt azt, hogy kivel tudjuk és akarjuk céljainkat megvalósítani.
Nem arról szól a konzervativizmus, hogy „legyen úgy, mint régen volt” (amíg például harcolva kiirtjuk egymást, addig nem hiszem, hogy nem lehetne a dolgokat jobb irányba továbbgondolni), hanem arról, hogy ami kiállta az évszázadok próbáját, azt őrizzük meg úgy, ahogy ma lehet. Nem az életmódot kell copy paste-tel átmentenünk a jövőnek, hanem az értékeket.
Erről beszél Sir Roger Scruton is, amikor a 18. századi Edmund Burke-re hivatkozva azt mondja: meg kell újulni ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni az értékeket.