Jézusé a legizgibb történet!

„Nem nehéz kiszámolni: amikor fordítani kezdtél a GoBoo-nak, már bőven szeminarista voltál, vagyis gőzerővel készültél a papi életre. Ki keresett meg a kiadótól, és pontosan milyen megfontolásból?

Tálosi András keresett olasz nyelvű fordítót. Mi már ismertük egymást korábbról, és a Facebookon láttam a hirdetést, szóval nem direkt megkeresés volt. Én akkor Rómában tanultam teológiát, szóval tudtam olaszul, és dolgoztam fordítóként is, de csak könyveket és újságcikkeket fordítottam, képregényt azelőtt soha. Tetszett a fordítói tevékenység, és szerettem volna kipróbálni magam ezen a területen is. Szóval írtam Andrásnak, és elkezdtük a közös munkát. Nem voltam soha nagy képregény-fan, szóval ez nekem egy első találkozás is volt a „műfajjal”. Jól sikerült! Szórakoztatott engem is, és tanultam belőle sokat. Nyelvileg meg emberileg is – ha most a szereplők személyiségfejlődésére gondolunk.

Milyen könyveket, illetve milyen újságoknak fordítottál?

Elsősorban teológiai témájú könyveket, lelkiségi irodalmat, különböző felkérésekre. A legérdekesebb ezek közül talán az Újraépítve c. amerikai könyv volt, ami a plébániák újragondolásáról szól. Vagy az első nagyobb munkám, az Úti zsoltároskönyv, amely a Zsoltárok könyvének 150 költeményét veszi sorra és kommentálja röviden. Cikkeket a Magyar Kurírnak fordítottam, főleg aktuális egyházpolitika témában. (...)

A Szent István Társulatnál megjelentek ugyan keresztény szellemiségű comicok, de ezek – finoman szólva – csak kevéssé aknázták ki a médium formanyelvi lehetőségeit. Mit gondolsz, nem lenne érdemes bátor és igényes képregényes műveket készíteni, mondjuk a szentek életéről? Ha mozgóképes formában sikerült az efféle mutatvány (mert ritkán ugyan, de sikerült), akkor miért ne mehetne képregényben is…?

Hát igen, a »ritkán« szót én is aláhúznám – a filmekre vonatkozóan. Persze, sikerülhetne, miért ne? Mondjuk érdekes, hogy az olasz képregénypiac mekkora (óriási!), és ott is kevés a keresztény képregény… Nem tudom. A kereszténységben, így persze a szentek életében is mindig van egy csavar, egy »trükk«, ami valahol talán nehézzé teszi a befogadást – ennek az eminens kifejeződése Krisztus kereszthalála és feltámadása. Szóval ez a kereszthalál ott van minden szent életében, és minden autentikus keresztény történetben, és ez nem igazán »izgi«… legalábbis nem úgy, ahogy egy klasszikus képregényes történet. Persze szerintem a kereszt a »legizgibb«, legnagyszerűbb történet, ami létezik – ezért vagyok keresztény – , de mondom még egyszer, egy más értelemben. (Talán megkockáztatnám, hogy a felszínesnél valahol mélyebben – ha nem sértek meg ezzel senkit… Nem szeretnék.) És ezért talán a piaca is más…”