Hatalmas erőforrást jelent a termőföld

„Mi a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság fő célkitűzése?

Azon dolgozunk, hogy egy új tanácsadói hálózat jöjjön létre Magyarországon, amely szervezetként működik. Ez nem új keletű ötlet, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán belül a falugazdászokon túl működik több mint száz tanácsadó is, akik kifejezetten csak agrárterülettel foglalkoznak. Összegezve tehát nem mindegy, hogy az erőforrásainkat milyen mértékben tudjuk kihasználni, mert ez nemzetgazdasági szempontból is meghatározó. Ma az agrár-élelmiszergazdaság ötvenszázalékos kapacitással működik, tehát még jelentős tartalékaink vannak.

Milyen hatásköre van a bizottságnak?

Véleményező és javaslattevő szervezet vagyunk. Törekedtünk rá, hogy a tagok között legyenek ott a döntéshozók, a kutatóintézetek és egyetemek szakemberei, valamint a gyakorló tanácsadók és gazdák, vagyis olyan tanácsadó-hálózatunk legyen, amely hazai és világviszonylatban is megállja a helyét. Fontos szempont volt olyan embereket keresni, akik az egész agrár-élelmiszergazdaságot érintő javaslatokat is képesek kidolgozni.

Az európai politikára rátérve, milyen módon befolyásolja az agrártámogatások elosztását Ursula von der Leyen megválasztása az Európai Bizottság élére?

Nehéz kérdés, hiszen az életrajzát, eddigi tevékenységét ismerjük. Szimpatikus, hogy hét gyermek édesanyja, aki szociális, családügyi, majd honvédelmi miniszterként három kormányban is tevékenykedett Németországban. Nagyon fontos számunkra, hogy honvédelmi miniszterként is dolgozott, ami a migráció tekintetében értéket is jelent. A programbemutató beszédében is elmondta, hogy fontos a külső határok védelmének megerősítése. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a külső határok védelme nem ad teljes garanciát arra, hogy a migrációt megállítsák, és az emberkereskedőket kitakarítsák a rendszerből. Éppen ezért fontos számunkra a nemzet, a belső határok védelme is. Kiemelendő az is, hogy Ursula von der Leyen kiemelten a magyar képviselők szavazatával választották meg a bizottság élére, és láthatóan ő ezt érzékelte, és az első megnyilatkozásaiban már jelezte, hogy meg kell adni a tiszteletet azon országoknak is, amelyek nem teljes mértékben azonosulnak az uniós fősodorral.

Hogyan értékeli ugyanakkor a magyar ellenzék Brüsszeli tevékenységét, a fideszes képviselők bizottsági megválasztása elleni fellépésüket?

Hadd mondjak egy személyes véleményt. Majdnem három évtizede vagyok jelen az agrárközéletben, és negyedik ciklusomat töltöm a magyar Országgyűlésben. Voltak kemény helyzetek az életben. Ha valaki a traktorostüntetésre gondol, érzékelhette, hogy emberileg és szakmailag is próbára tett bennünket. Ugyanakkor egyetlen durva atrocitás, megnyilatkozás sem volt, szakmai alapon tárgyaltunk. Az is igaz, hogy volt és van is vitánk a nagyüzemek érdekképviseletével, de amikor az ország határát átléptük –, és ez az elmúlt harminc esztendőben mindig igaz volt – soha nem mondtunk egymásról rosszat, lejárató vagy elmarasztaló, a másik pozícióit rontó mondat nem hangzott el senki szájából. Amikor az ország határát elhagytuk, csak egy magyar agrár-élelmiszergazdaság létezett. Nyugodt szívvel kijelenthetem tehát, hogy számunkra elfogadhatatlan az emberek többségét magyarságukban megalázó politikát folytatni kicsinyes hatalmi érdekek miatt. De azok számára is megalázó mindez, akik ezekre az ellenzéki képviselőkre szavaztak, köztük is van sok jóindulatú ember, akik számára fontos a magyarság ügye. Meggyőződésem, hogy az európai polgárok az ilyen durva, a nemzet imázsát romboló tevékenységet nem fogadják el. Ezzel csupán magát járatja le az ellenzék.”