Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Móricz a visszakövetelés helyett az újjáépítést sürgette.
„Kilencvenkilenc éve gyarapszik a Trianon-irodalom, emeljük ki belőle Móricz vezércikkét: Öt sebek! címmel jelent meg a Pesti Napló 1926. évi karácsonyi számában. »A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon. Ez az öt seb nem a kiválasztottság isteni szimbóluma volt, hanem valóságos öt halálos szúrás, mindenik elég arra, hogy egy faj elvérezzen bele, hacsak az életereje nem oly roppant szívós, hogy kiheverje.«
Móricz a visszakövetelés helyett – noha »a magyarság idegen erők játékának lett áldozatává, s a maga erejéből heverte ki, amint békén hagyták ezek az idegen erők« – az újjáépítést sürgette. Egyetlen hibának a valódi nemzeti alapgondolat hiányát tartotta, a túlélés esélye pedig: »birtokba venni ezt az országot s kitermelni belőle a legmagasabb értéket, amit lehet«.
Az erkölcsi programnak tekinthető cikk végén így figyelmeztet: »A magyar faj eddig a história folyamán öt krisztusi sebet kapott. A Krisztus életét azonban a hatodik oltotta ki, a lándzsaszúrás a bordák közt, a szívbe. Vigyázzon a magyarság, hogy ezt a hatodik szúrást meg ne érje.« Nos, megtörtént a hatodik és a hetedik szúrás is, a nyolcadikhoz most fenik a kést. – Mit mondana ma Móricz? Talán ezt írná: Nem fog rajtunk, ha megerősödik a nemzet, ha Magyarország magyar ország marad.”