Európai képviselet nélkül maradt a felvidéki magyarság

Mózes Szabolcs (Pozsony) írása

Három cikluson át folyamatosan két képviselője volt a felvidéki magyarságnak Brüsszelben, most egy sem lesz. Nagyot bukott a kormánykoalíció, győztek a liberálisok.

*

Felvidéki magyar szempontból a legrosszabb forgatókönyv valósult meg a szombati EP-választáson: sem az MKP, sem a Most-Híd jelöltje nem nyert mandátumot. Az ok nem csak a megosztottságban keresendő, ami

de a vártnál nagyobb országos választási részvételi arány is.

A magyar politikusok korábban az EP-választások során a jobb mobilizációból – és a rendkívül alacsony részvételből – tudtak profitálni. A magyarság kb. 9-10%-os részaránya mellett 2004-ben az akkor még egységes MKP 13,2%-ot ért el, ami a legmagasabb magyar eredmény országos választáson. 2009-ben úgy lett 11,3%, hogy már jelentős feszültségek voltak a párton belül, 2014-ben pedig az MKP és a Híd együttes eredménye 12,4% volt (az MKP akkor másfélszer jobb százalékos eredményt el, mint az előtte és utána következő hazai parlamenti választáson). Ez minden alkalommal két mandátumot ért a 13-ból.

Ezúttal nőtt az országos részvétel (13,1-ről 22,7%-ra), ami még mindig a legalacsonyabb szint az EU-s tagországok között, ám ami fontosabb: a növekménnyel Dél-Szlovákia nem tartotta a ritmust, így a fegyelmezettebb választóbázis az MKP esetében már nem volt elég a küszöb megugrásához (4,96%). A párt külön tragédiája, hogy hajszálnyi hiányzott a sikerhez, 355 szavazat választotta el őket a mandátumszerzéstől.

a 2,59%-os eredmény messze a leggyengébb a párt tízéves története során. A kudarc oka elsősorban a párt 2016-os toxikus koalíciókötésében keresendő, ami felgyorsította a Most-Híd belső kiüresedését is.

Liberális győzelem

A választás nagy győztese a Progresszív Szlovákia (PS) és a Spolu (Együtt) koalíciója, amely 20,1%-kal győzött. Az egyértelműen dominánsabb fél a másfél éve alakult PS. Értékrendjét tekintve egy Szlovákiában teljesen új párttípust jelenít meg. A korábbi szlovákiai liberális formációk ugyanis csak gazdasági téren voltak liberálisak (kis állam, egykulcsos adó, alacsony szociális transzferek), a kulturális-etikai kérdésekre nem fektettek nagy hangsúlyt, ám a PS-nél fordított a helyzet. Erőteljes eurooptimista programja mellett a balos kulturális témákat is felkarolja és gazdasági programja sem neoliberális. Az ellenzéki konkurencia általában balliberálisként címkézi meg őket.

A progresszívek főleg a nagyvárosokban győztek, elsősorban a kimagasló mobilizációnak köszönhetik a sikert, ami alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Eredményesen lovagolták meg a Zuzana Čaputová leendő államfő megválasztását övező közhangulatot, és ők voltak az egyetlen párt, amely – nem ritkán populista – eurooptimista kampányt vitt. A progresszívek valós támogatottsága vélhetően alacsonyabb, ám tény az is, hogy az év eleje óta jelentősen megnőtt és benne van a további növekedés potenciálja.

Saját magához képest viszonylag jól szerepelt a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH – 9,7%), úgy, hogy Keresztény Unió néven is indult egy lista, amely 3,9%-ot kapott. A következő hetekben a KDH és a szakadárok az együttműködésről szeretnének tárgyalni, ami pozitív kilátásokat jelenthet a konzervatív párt számára. A KDH lesz az egyetlen párt, amely képviselőket (kettőt) ad Szlovákiából az Európai Néppártnak.

amely története legjobb eredményét elérve (12,1%) két képviselőt juttathat az Európai Parlamentbe.

Smer: totális fiaskó

A szombat egyik legnagyobb vesztese a koalíciós Smer, amely 2006-tól egészen mostanáig az összes országos választást megnyerte. Ezúttal 15,7%-ot ért el, ami közel 10 százalékponttal gyengébb eredményt, mint az öt évvel ezelőtti és 13 százalékponttal kevesebb, mint amit Ficóék a 2016-os parlamenti választáson kaptak. Várható volt, hogy a Smer a felmérések által mutatott 20%-nál gyengébben szerepel, ám az eredmény így is meglepően alacsony.

A választók nem csak a koalíciós Smert és a Most-Hidat, hanem a harmadik kormánypártot, az SNS-t is büntették. A Szlovák Nemzeti Pártot a közvélemény-kutatók stabilan 5% fölött mérik, ám most csak 4,1%-ot értek el, így továbbra sem lesz EP-képviselőjük.

A szombat utolsó nagy vesztese Boris Kollár, aki a Salvini-féle szövetséghez történt csatlakozásával került a kampányfinisben a médiába. A jelentős sajtóvisszhang és a költséges netes kampány ellenére csak 3,2%-ot értek el, ami háromszor kevesebb, mint az utóbbi fél évben a pártnak (Sme rodina – Család vagyunk) mért támogatottság. A gyengébb eredményhez hozzájárulhatott a viszonylag ismeretlen listavezető, s az, hogy a párt celeb arca nem volt rajta a listán.