A gondolat aktuális, a szándék nemes, a közeli megvalósulás esélye igen szerény.
2019. május 7-én a Demokratikus Koalíció néhány képviselője – gondolom, figyelemmel a céldátumra és az élesedő kampányra – parlamenti előterjesztést nyújtott be az Országgyűlés elnökéhez „Egyes törvényeknek az Európa-nap munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról” címmel. Részlet az indoklásból: »A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták, hogy ez a nap legyen „Európa-nap” mely minden tagország minden állampolgárához szól. Ezen a napon az uniós intézmények megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A nyílt nap célja, hogy a polgárok betekintést nyerjenek az európai uniós intézmények munkájába. A törvényjavaslat – e nap munkaszüneti nappá nyilvánításával – az Európa-nap méltó megünnepléséhez járul hozzá.«
A gondolat aktuális, a szándék nemes. A közeli megvalósulás esélye – tekintettel a parlamenti erőviszonyokra is – viszont igen szerény, és ezért úgy érzem, hogy sokkal előbb lesz munkaszünet Nagyboldogasszony napján vagy december 24-én, mint az Európa-napon. De ha – valami kontinentális szintű politikai földcsuszamlás következtében – május 26. után rövid időn belül megalakulhat a DK által (is) erőteljesen favorizált Európai Egyesült Államok, akkor nem lesz akadály, és valamennyi tagország örömmel támogatni fogja a május 9-i munkaszüneti napot, ezzel is emléket állítva Robert Schumannak és nagy ívű terve megvalósulásának.
Nem vagyok az új munkaszüneti napok beitatásának lelkes pártolója, ellenkezőleg: általában elutasítom az éves munkaidőalap nem szakmai alapon történő változtatását, főleg annak rövidítését. De most kivételt teszek, mert hatalmas a tét, és történelmi a kérdés. Vajon Magyarország a következő évtizedben megbecsült és teljes jogú tagja lesz-e az európai népek integrált közösségének, vagy sem? Ha igen, akkor – istenuccse – jöjjön a DK javasolta munkaszüneti nap (kerül, amibe kerül), de ha szégyenszemre (megint) partvonalon kívülre kerülünk, akkor engem abszolút hidegen hagy, hogy melyik nap a fizetett ünnep, és melyik nem. De addig is bízzunk az egységes és együttműködő közösség erejében, sikerében. Hajrá Magyarország! Hajrá Európa! Éljen Május 9.!”
„Szikrázó koponya”, de azt a nimbuszt, hogy legyőzte Orbán Viktort, „ezt mostanra teljesen erodálta” – fogalmazott a DK-elnökről a pártból kizárt Leel-Őssy Gábor.
„Az együttműködés ereje abban rejlik, hogy képesek vagyunk félretenni a különbségeinket és együtt dolgozni a közös célok eléréséért” – írta a leköszönő politikus.
A baloldalon elindult a pártok közötti átrendeződés, többen elhagyták pártjukat, hogy a Tiszához csatlakozzanak.
„A brüsszeli tehetségkutató nyertese a DK és a Tisza Párt lett” – mondta a kormánypárti politikus.
Drogliberalizációért küzdő egyesület elnöke Gyurcsány egyik pártembere a DK-ban.
A pártelnök „lehetetlenségnek” nevezte, hogy az Orbán Viktorral szembenállók a saját történetük elmesélését azokra próbálják bízni, akik „tegnap még Orbán történetét mesélték, írták, rendezték”.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
