Brüsszel javaslata alapján a következő időszakban 320 euróról 260 euróra apadna az egy főre jutó támogatás. Interjú.
„Közeleg az európai parlamenti választás. Ennek eredménye hogyan hathat az uniós forráselosztásra?
A voksolás kimenetele nagymértékben befolyásolhatja a következő pénzügyi ciklust. Annyit már látunk az Európai Bizottság (EB) jelenlegi tervei alapján, hogy Magyarország uniós támogatása jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhet. Hazánkban az egy főre jutó uniós pénz mértéke most nagyjából 320 euró évente, amely az EB javaslata alapján a következő időszakban 260 euróra apadna. Jelenleg az összes operatív program körülbelül 9184 milliárd forintból gazdálkodik.
Mit lehet tenni?
Minden körülmények között kiállunk amellett, hogy a kohéziós politikát az azzal közvetlenül össze nem függő célokkal nem lehet összekötni, legyen szó akár a migrációról, akár a jogállamiságról. Öröm az ürömben, hogy a humán fejlesztések területe a mostaninál akár még nagyobb hangsúlyt is kaphat a teljes pénzügyi kereten belül. Fontos, hogy a tényleges sarokszámokról nem az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács dönt majd.
Ez azt jelenti, hogy az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) még nyertes is lehet?
Akár. Így a következő, a 2021–2027-es programozási időszakot ennek a fejlesztésére szeretnénk alapozni, amennyiben az Európai Szociális Alap forrásai jelentősen nem csökkennek. A mostani ciklusban közel 981 milliárd forint áll az EFOP-ban a rendelkezésünkre. Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) programjai nagyrészt ebből gazdálkodnak, a tárca által felügyelt területekre fordítható összegek nagyjából megegyeznek a mostani cikluséval. Ha pedig optimistán számolunk, akkor az 1000-1100 milliárdot is elérhetjük. Az biztos, hogy a költségvetés elfogadását semmiféle határidőhöz nem kívánjuk kötni.
Sem az új parlamenthez, sem a régi testülethez?
Nem. Orbán Viktor miniszterelnök úr többször is hangsúlyozta: ha Magyarország számára kedvező döntés születik, és a támogatás összege elfogadható, akkor mindegy, hogy a régi vagy az új testület hozza meg a döntést, mi azt bármikor elfogadjuk.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Nagy bajban lehet, most már a vidéki emberek a célpontjai.
Panyi Szabolcsot, a Soros-hálózat egyik jól ismert, külföldről fizetett „újágíróját” vetették be.
Az emberek magyarázatot várnak Ausztriától és Ukrajnától.
