Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Meggyőződésem, hogy fennmaradni csupán azok a társadalmi közösségek, nemzetek és kultúrák tudnak, amelyek erős, jövőképpel is rendelkező identitással bírnak. Interjú.
„Keletről sokat beszéltünk, de a magyar világ szeme most Rómán van Mindszenty bíboros boldoggá avatása miatt. Hol tart az ügy?
Mindszenty József a 20. századi magyar történelem emblematikus figurája: hazája, hívei és az egyház védelmében vállalt helytállása mindannyiunk számára példaértékű. Hősiessége mellett életszentsége is bizonyított, hiszen február 13-án az illetékes vatikáni hivatal kiadta az erények hősies gyakorlásáról szóló dekrétumot.
A közelmúltban jelentették be, hogy kutathatóvá válik XII. Piusz pápa archívuma, és ez pont az az időszak, amikorra Mindszenty bíboros aktív működése és pere esik. Módosíthatják a fenti képet az újonnan kutatható iratok?
Kétlem. Csak a kutatók számára nyílik most meg a Vatikáni Titkos Levéltár említett részlege, a Vatikán természetesen korábban is hozzáfért a saját archívumához. Olyan ügyekben, mint a boldoggá avatási eljárások, nagyon körültekintően járnak el, a zárolt levéltári anyagokat is átnézik. Sőt, ha már itt tartunk: az Amerikai Egyesült Államok elnöki levéltárában is végeztek kutatásokat, hiszen Mindszenty bíboros az 1956 és 1971 közötti éveket a budapesti amerikai nagykövetségen töltötte, így aztán számos releváns iratot őriznek a tengerentúlon. Történészként is úgy látom, sikerült egy olyan átfogó, mindenre kiterjedő kutatást elvégezni, amelynek a konklúziója az a meggyőződés, hogy Mindszenty József bíborost életszentsége és tevékenysége is alkalmassá teszi arra, hogy a szentek és boldogok között tiszteljük.
A közelmúltig Rómában szolgált, ahol a Pápai Magyar Intézet rektori feladatai mellett egyháztörténészként is tevékenykedett, nemrég költözött haza. Itthon van-e otthon ennyi idő után?
A római Santo Stefano Rotondóban, Mindszenty József címtemplomában olvasható a 15. századi gyulafehérvári kanonok, Lászai János sírján: »Róma mindannyiunk közös hazája«. Ez jól kifejezi azt, hogy Róma nekünk, katolikusoknak minden kulturális és történelmi kötődésünkön túl is fontos, hiszen itt van az egyház központja, Péter és Pál apostol sírja: minden adott, hogy otthon érezze magát az ember. Másrészről viszont az is igaz, hogy az ember ott van otthon, ahol felnő. Örömmel jöttem haza, hogy azt a tudást, amit Rómában megszereztem, most a Magyar Katolikus Egyház javára fordíthassam.”